123824. lajstromszámú szabadalom • Gáz- és/vagy gőzkisüléses egyanódás villamos készülék
Megjelent 1940. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI %Bjp % SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123824. SZÁM. Vn/g. (VII/j.) OSZTÁLY. — JEL 5273. ALAPSZÁM. Gáz- és/vagy gőzkisüléses egyanódás villamos készülék. Société Anonyme pour les Applications de l'Électricité et des Gaz Rares Etablissements Claude-Paz & Silva cég1 , Paris. A bejelentés »apja 1938. évi június hó 8. Schweizi elsőbbsége 1937. évi június hó 22. A találmány gázokban és/vagy gőzökben kisüléssel működő oly villamos készülékekre vonatkozik, melyeknek egy vagy több rácsa van és amelyek áramok 5 vagy feszültségek átalakítására, illetve szabályozására valók. A találmány szerint a készülékben kisülési ívplazma tulajdonságainak felhasználásával oly feszültségforrást letelő sítünk, mely lehetővé teszi azt, hogy a készülék rácsát vagy legalább rácsainak egyikét oly potenciálra hozzuk, mely alkalmas arra, hogy a fő kisülési ív keletkezési pillanatának a meghatározásához 15 alap-potenciál legyen. A találmány szerint a szóbanforgó rács az említett ívhez tartozó gázalakú közeggel érintkezésben elhelyezett segédelektródához van kötve, amelyet az alábbiak-20 ban „szonda "-nak nevezünk; regenerálható kátéddal bíró egyenirányítók esetében például ez az elektróda a gyújtóelektródák plazmájában lehet elhelyezve. A szonda elhelyezése az elérni kívánt 25 feszültség szerint változik, ami nyilvánvaló, ha feltesszük, hogy a szonda felveszi az ionizált közegnek azon a helyen mérhető potenciálját, ahová a szondát helyeztük. 30 A jelen találmány különösen olyan esetben alkalmazandó, amikor a szóbanforgó rácsoknak legalább egyike a fő kisülési ív vezérlő hulláma hatásának van kitéve. 35 Ismeretes, hogy az ív gyújtási pillanatának vezérlésére e rács és a katóda közé ismert hullámformájú és az anódkatód közötti főfeszültséghez képest ismert fáziseltolású vezérlő váltófeszültséget kell helyezni. 40 Ennek a vezérlési módszernek több hátránya van. Különösen abban az esetben, amikor katódfolttal működő katódívrelékről, mint pl. higanygőzívrelékről és/vagy 45 higanykatódrelékről vagy olyan relékről van szó, melyeknek regenerálható katódjuk van, (amilyeneket a 821413. sz. francia szabadalmunkban leírtunk), a . katódfolt vándorlása oly változásokat 50 idéz elő az áram, illetve feszültség szabályozási karakterisztikájában, hogy a katód és a rács közé meredek homlokú feszültséghullámot kell alkalmazni, hogy a gyújtás biztosan a kívánt időpontban 55 történjék. E rácsvezérlési módszernek további hátrányai abból származnak, hogy alkalmazása rácsáramkorlátozó-ellenállás használatát teszi szükségessé. E hátrányokat 60 a rajz 1. ábrájával kapcsolatban adjuk elő. Ezen az ábrán az ív-relének (1) a kisütőedénye, (2) az anódja, (3) a katódja, (4) a vezérlő rácsa, (5) a rácsvezérlő feszültség forrása, (6) a rácsáramot korlátozó ellen- 65 állás. Megfigyeltük, hogy — ha az ív nincs begyújtva — akkor a (4) rács felveszi, a (3) katódhoz képest, az (5) forrás által neki adott potenciált. Más az eset, ha a 70
