123823. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különösen papírgyártási célokra alkalmas cellulóza előállítására tengerikóróból és szalmafélékből

133833. 3 krusztáló anyagai feloldódnak és csak fehérítetlen cellulózapép marad vissza, hanem csak addig, amíg a parenhim­sejtek laza összefüggése megszűnik és a 5 parenhimcsomók pórrá esnek szét, míg a rostanyag eredeti makroszkópos alakját megtartva, oly mértékben feltáródott, hogy a későbbi végső feltáró és fehérítő művelethez használt klór a sejtek közé 10 könnyen behatolhasson. Ha egy darabka ilyen főzött kórórészecskét megvizsgá­lunk, az ujjaink között olyféleképen mor­zsolható széjjel, mint egy ecset szőre. Az egyes rostnyalábok keresztmetszetük­lf> ben szivacsossá váltak; szétszakítva az elemi cellulózarostok nem szakadnak el, hanem egymásból kihúzódnak, úgyíiogy az egész rostnyaláb szálasán szakad. Az ennyire feltárt anyagban a rostos rész a 20 parenhimsejtektől, melyek a cellulóza­gyártás szempontjából károsak, de ér­tékes mellékterméket adnak, nehézség nélkül elválasztható. A főzést S02 jelenlétében végezzük, 25 pl. oly módon, hogy a feltárandó anyagot előbb vízzel, alacsony (1—2 atm.) nyo­máson 1—1 % óra hosszat főzzük, azután a vizet teljesen, úgyhogy nedves anyag maradjon vissza, vagy részben leenged­je jük és a főzőüstbe S02 -gázt nyomunk. Most a főzést 1—2 atm. nyomáson 1 y2 -—2 óra hosszat folytatjuk. Az S02 -t magában a rostanyagban is fejleszthetjük, úgyhogy hatása nascens 35 állapotban érvényesül. Evégből a hollen­derből kikerülő anyagot hidegen vagy melegen az S02 valamely (kalcium-, nátrium- vagy kálium-)sójának oldatába áztatjuk. Az anyagba só, különösen ha 40 már kezdetben alacsony (1—2 atm.) nyomást alkalmazunk, belediffundál. Ilyen alacsony nyomásnak megfelelő hő­fokon az anyag feltárása még nem kez­dődik meg. Az S02 -gázt most kénsav 45 adagolásával fokozatosan felszabadítjuk, arra ügyelve, hogy a kénsav még helyen­ként, pl. az adagolás helyén se érje el azt a töménységet, melyen a cellulóza elcukrosodása bekövetkeznék. A sók el­ső bontásakor is arra kell figyelemmel lenni, hogy a szabad kénsav mennyisége állan­dóan az ekvivalens mennyiség alatt ma­radjon, vagyis hogy kénsavfelesleg soha sem legyen jelen. 55 A leírt módon felszabadított S02 -gázzal a főzést az első foganatositási mód kap­csán megadott feltételek betartásával végezzük. Az S02 -vel való kezelés bármely módja szükség esetében megismételhető és az 60 ismertetett főzési módok egymással kom­binálhatók is. A mindenkori üzemi viszo­nyokat (nyomás, hőmérséklet, főzés idő­tartama) kis határok között változtatva, a főzött anyag minősége is változtatható. 65 A vegyi előfeltárás mértéke különben a további feldolgozás módjától is függ. Ha pl. a továbbiakban nagyobb klórmennyi­ségek állnak rendelkezésre, akkor a főzés enyhébb és rövidebb időtartamú lehet, 70 vagyis a végső feltárás nagyobb része esik a klór munkájára. Ha kevesebb klórral akarunk kijönni, akkor az előfeltárást erélyesebben végezzük. A kénessav regenerálására a gázt a 75 főzőüst kiürítése vagy lefuvatása előtt vízben vagy alkáliban elnyeletjük és újra felhasználjuk, úgyhogy az SÓ2 -vei kör­folyamatban dolgozunk. Az előfeltárt anyagot a porrá vált 80 parenhimsejtek eltávolítására vízben úszó állapotban mozgó végnélküli szitaszalagra visszük. A különvált parenhimsejteket a víztől ülepítéssel vagy centrifugálással elválasztjuk és takarmányozási célokra 80 felhasználjuk. A szitán visszamaradó rostanyagot, még mielőtt a végső feltárást elvégeznők, előnyösen defibrőrbe szállít­juk, ahol az anyagot homogén, gyapjú­szerű termékké foszlatjuk, melynél a 90 végső feltárás és fehérítés már könnyen elvégezhető. A végső feltárást és fehérítést magában véve ismert módon klórral végezzük. Az így kapott, nagy értékű cellulóza-95 anyag további feldolgozása a mindenkori felhasználási cél szerint a szokásos mód­szerek valamelyiével végezhető. Ha a gazdasági helyzet a takarmánnyá feldolgozandó melléktermék mennyisé- 100 gének fokozását indokolttá teszi, akkor a hollender erélyesebb munkájával, to­vábbá azzal, hogy a hollenderbe gőzt vezetünk és annyi marónátront, esetleg mésztejet adagolunk, amennyit tartalma 105 közömbösíteni, illetőleg elfogyasztani ké­pes, a takarmányozási célokra alkalmas termékmennyisége növelhető. Ez esetben a holenderben visszamaradó rostanyagot a takarmányozási célokra való anyagnak 110 a szitadobbal való kimerítése után sa­vanyú kémhatás eléréséig meg kell sava­nyítani, célszerűen a klóros feltárásból származó sósavval. A sav a lúg hatására oldatba ment szerves anyagot kolloid 115

Next

/
Thumbnails
Contents