123816. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tartósan raktározható gyümölcskészítmények előállítására

2 123816. záadásával az efféle vitamindús anyagok esetleg önmagukban is feldolgozhatok. A italaim ány szerinti eljárás lehetőséget nyújt arra, hogy gyümölcskészítményeket, 5 viszonylag kis helyszükséglet mellett, olcsón, és a romlás veszélye nélkül táróin hassunk ós a legegyszerűbb csomagólásoikban, pl. ládákban, hordókban, zsákokban, sőt egyszerű papircsomagoláshan hozzuk 10 forgalomba. A nagybani gyári csomlagolásból károsodás nélkül Mmérhetők, illetve kivehetők egészen kis mennyiségeik is, a kivett adagok tetszőleges ideig, a szabad levegőn is eltarthatok ós eseiten-15 ként csak az éppen szükséges mennyiségeket kell felhasználni, vagyis vízben izzó, kocsonyává stb.-vó főzni. A találmány szerinti termékek olcsó tömegélelme zésii cikkek, amelyek vitaminban különösen dússá 20 tehetők és a viszonylag drága gyümöiicsiízekkel, dzsemekkel stb. tápértékükben is egyenértékűek. Kiviteli példák: I. Kimagozott és szitán áttört cseresznyét 25 kb. 50—60°-on, keverés közben, óvatosan megszárítunk, majd porítumk. A Száraz termékhez kg-onként 0.75 kg. cukrot adunk, bensőiéig összekeverjük és egyszerű, pl. papircsomagolásban elraktározzuk. A szá-30 raztermék 500 g-ját fél liter vízzel összekeverjük és 10—15 percen át kb. 80— 90°-on főzzük, amikor is tápértékben, ízben és külső megjelenésben a kereskedelmi cseineszmyieízzél lényegilleg egyenór-35 tőkű termékeit kapunk. II. Valamely, szokásos módon előállított gyümölcsízt kb. 50—60°-on óvatosan megszárítunk. A kapott légszáraz termék, célszerűen porítás után, egyszerű csomago-40 lásban raktározható és forgalombai hozrható. III. 1/4 kg. szárított és lisztté őrölt almát, 14 kg. ugyancsák szárított és lisztté őrölt sárgarépát, % kg. szárított és porrá őrölt csipkebogyóhéjat és az I. vagy II. példa 45 szerinti termék 1 kg-ját 4 kg. porcukorral és 20 g porított citromsawal összekeverjük. A keverékhez esetleg még kevés gyümölcsarómát és/vagy ártalmatlan élelmiszerfestékeit adunk s az egészet, a szükség- 50 hez képest, kissé utánaszárítjuk. Az I—III. példák szerinti termékek egymással a szárítás előtt vagy után, tetszőlegesen összekevierhetők s hozzájuk, kinönösien a III. példa szerintihez, kocsonyásító 55 anyagként kevés pektin is adagolható. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás tartósan raktározható gyümölcskészítményiek előállítására, melyet az jellemez, hogy az aprított vagy áttört 60 vagy szótfőzött gyümölcsöt a bomlási hőmérséklet alatti, célszerűen 50—60Q közötti hőmérsékleten végzett szárítással, rákövetkező paritással ós porcukor adagolásával szárazltermékké ala- 65 kítjuk, amely ebben az alakban raktározható és a legegyszerűbb csomagolásokban, pl. papirzacskóikban, forgiaw lomba hozható, mimellett vízzel rövid ideig tartó főzés után az ismert gyű- 70 mölcsízeket, dzsemekéit stb. helyettesítő terméket szolgáltat. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás kivitelű módja, melyet az jellemez, hogy a szárazteímék előállítására kiinduliásii anya- 7

5 jgul a szokásos módon előállított, már késiZ gyümölcsízeket, dzsemeket stb. használunk fel. 3. Az 1. alatt igényelt eljárás kiviteHi módja, melyeit az jellemez, hogy a szá- 80 razltermék előállítására kiindnliási anyagul a tulajdonkópeni . gyümölcsfaj'táfc mellett viagy helyett egyéb, különösem Adtamindús termesztményeket, pl. óvatosan megszárított sárgarépát, csipke^ 85 bogyóhéjiat stb. használunk fel. Felelős kiadó: tlr. ladoméri Szmertnik István m. kir. szab. bíró. Pallas-nyomda, Budapest, V., Honvéd-u. 10. — Felelős: Győry Aladár igazgató. *sf