123814. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső elektrosztatikus kitérítéssel

128814. 3 Ezután az egész szerkezetet impregnáló anyag oldatába, pl. kolloidális grant forró vizíes oldatába kb. 1 percig bementjük. Az impregnáló anyag „Aquadag" név 5 alatt ismeretes grafitkeverékből állhat. Az ellenállás kb. 4000 ohm/cm3 lesz, ha 1 rész „Aquadag"-ot alkalmazunk 100 rész vízre és ha a lemezek „Alundum"-ból állnak. Az „Aquadag" és a víz mennyíség-10 aránya nem döntő és a (10—13) lemezek anyagának fajlagos ellenállása az „Aquadag"-oldat töménységének váltoatatásár val változtatható. Lehetőleg egyenletes cm3

-kónti ellenállás elérésére kívánatos, 15 hogy ha az ellenállás az „Aquadag"'oldatba való első bemártás után túlságosan nagy lenne, a bemerítést többször megismételjük, azonban mindenkor előzetes szárítás után. Az eredmények ekkor 20 jobbak, mint nagyobb töménységű oldat alkalmazása esetén. A találmány szerinti berendezéssel könnyen javítható a képnek az a deformálódása, amely akkor lép fel, ha az 25 ernyő a csőben a cső tengelyéhez képest ferdén áll. Ha pl. az ernyő a csőtengellyel 60°-og szöget zár be, akkor olyan kitérítőfes'zültségek alkalmazása esetén, amelyeknek hatására a nyalábnak derékszöget 30 kellene leírnia, már trapézalak adódik. Ezt a deformációt úgy lehet kiegyenlíteni, hogy a kitórítőszervnek olyan alakot adunk, hogy a katódsugárnyaláb a kitérítőmező hatásának nagyobb hosszban 35 legyen kitéve aszerint, amint a sugárhossz a nyalábnak az ernyőn való mozgatásakor rövidebb lesz. A 3. ábra szerint a kitérőszerv ferdén levágott derékszögű négyszögalakú hasáb, iO amelynek két átló-irányban egymással szembenfekvő bordája egyforma hosszú, míg a másik két borda közül az egyik1

az előbb említett két bordánál hosszabb, a másik pedig rövidebb. A i(10—13) lemezek-45 nek trapézalakjuk van. A kitérítőtest a ferdén léivágott hasáb csúcsával az ernyő felé fordítva van a csőben felszerelve. A feszültségbevezető-huzalok a kitérítőszerv összeállításával egyidejűleg Vagy 50 ez után vihetők fel. Ez utóbbi esetben a sarkokon ä megkeményedett ragasztószerbe lyukakat fúrunk, amelyekbe bizonyos mennyiségű kenőcsöt helyezünk és a bevezetőhuzalok végeit bedugjuk. Ez-55 után a testet a kenőcs megkeményedéséig Ismét 30 percig 500 0°-ra kell hevíteni. Különböző módosítások lehetségesek, hogy a találmány szerinti kialakításihoz jussunk. Grafitoldatoni kívül a porózus test impregnálására valamely alkalmas 60 vezetőanyagot, pl. fémsót tartalmazó oldatot használhatunk, majd az impregnált testet vákuumban felhevítjük, mikor is a fémsó fémmé redukálódik. A (10—13) lemezek nem porózus anyagból is állhat- 65 nak, amelynek belső felületét a kívánt tulajdonságokkal rendelkező fél vezetőréteggel vonjuk be. A kitérítőtéstnek mas méretei is lehetnek, aszerint, hogy avval a csővel szemben, amelyben alkalmazásra 70 kerül, milyen követelményeket támasztunk. Olyan gyakorlati kivitel esetén, amelynél a lemezek 50 mm hosszúak és 25 mm szélesek! voltak, voltonként 0.33 mm érzékenységet kapunk, mimellett az ernyő 75 és a kitérőszerv legközelebbi vége közötti távolság 90 mm volt és a másodiE anódán 400 volt feszültséget alkalmaztunk. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a kitéríitőszervet a (15—18) bevezető huzalok- 80 útján a cső nyakában erősítjük meg. Emellett a nyalábot függélyes irányban mozgatható kitérítőfeszültségeket a (10) és (11), illetőleg (12) és (13) lemezek közötti vezetőkkel összekötött (15) és (17) htaza- 85 lókra visszük fel, míg a vízszintes irányban kitérítő feszültségeket a (11) és (12), illetőleg (10) ós (13) lemezek közötti vezetőkkel összekötött (16) és (18) huzalokhoz vezetjük. 90 A 4. ábra különböző példák kapcsán a villamos mező lefolyását a kitérítőszerven belül mutatja, ha a nyalábot meghatározott kitérítés éri. A középső ábrában; a kör a (2) ernyőt és a berajzolt (20) négy- 95 szög a nyaláb súrolta felületet jelzi.^ E négyszögben a (21) négyzet a kitérítőszerv keresztmetszeti vázlatos vetületét jelképezi, amely négyzetben a (22) négyszög a nyalábcsatorna keresztmetszetét mutatja, 100 azon a helyen, ahol a nyaláb a kitérítőszervből kilép. A (22) négyszög a (20) négyszög kisebbített alakja. A (20) négyszög kerületén feltüntetett nyolc fekete pont a (22) négyszögön lévő nyolc pontnak 105 felel meg és e pontok páronként nyolc helyzetet mutatnak, amelyeket a nyaláb elfoglalhat. A 4. ábra (A—H) ábráin csak a kitérítőszerv keresztmetszete van felrajzolva, amelynek sarkaiban minden egyes no esetre nézve a megfelelő kitérítőfeszültségeket is feltüntettük, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a nyaláb előírt kitéri-