123814. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső elektrosztatikus kitérítéssel

Megjelent 1940. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI #S» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123814. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. — -R. 7643. ALAPSZÁM. Villamos kisütőcső elektrosztatikus kitérítéssel. Radio Corporation of America cég, New-York, mint Law R. Rüssel, West Orange, N. J.-i lakos jogutódja. A bejelentés napja 1939. évi február hó 10. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1938. évi február hó 10. A találmány olyan villamos kisütőesö­vekre irányul, amelyek irányított kató­dasugárnyaláb előállítására való elektró­darendszerrel, valamint a nyalábnak a 6 felfogóernyőn két egymásra merőleges irányban való' mozgatására szánt eszkö­zökkel vannak felszerelve. A nyaláb ki­térítése elektrosztatikus vagy »elektro­mágneses kitérítéssel vagy e kettő kom-10 bináeiójával történhet. Az elektroszta­tikus kitérítés alkalmazása sok esetben előnybe helyezendő, minthogy ennél a frekvenciaváltozások folytán fellépő' me­ző<erősségváltozáisoK kisebbek, mint a t5 mágneses kiterítésnél. Nagy frekvenciák számára ugyancsak leginkább az elek­trosztatikus kitérítés jön figyelembe. Az elektrosztatikus kitérítés szokásos felhasználása, amelynél a két kitérítő -20 mező a nyalábot a csőtengely mentén kü­lönböző helyeken befolyásolja, különbÖRŐ hátrányokkal jár. A nyaláíbhossz és ennelk megfelelően a csőhossz nagyobb, mint amilyen szükséges volna akkor, ha 25 a kitérltőlemezek ugyanabban a körzet­ben volnának elhelyezve, ami annyit je­lent, hogy a nyaláb keresztmetszete az ernyőre való felütődési helyen nagyobb, minthogy az a nyaláb előállítására való 30 elektródarendszer és az ernyő közötti tá­volsággal arányos. Ezenkívül a kitérítő­mezők egymásit befolyásolják, aminek a nyalábkeresztmíetszetre defokusszálló .ha­tása van és ami egyidejűleg az ernyőn 35 való felütődési hely eltolódását idézi elő. Végül a két lemezrendszer érzékenysége ;i két kitérítőlemez, és az ernyő közötti távolságok különbsége folytán nem egy­forma, Hogy mégis ugyanazt az érzé­kenységet érjük el, különböző méretű és ÍO> alakú lemezeket kell felhasználni, ami viszont a lemezeknek a csőben való meg­erősítését sclkszor megnehezíti. Ajánlot­ták már, bogy a kitérítőlemezeket az er­nyőtől 'egyforma távolságiban helyezzék 45, el. Ennél a kivitelnél azonban a hátrá­nyok a villamos mezők kölcsönös befo­lyása miatt megnövekednek. VA defo­kus'széiló (hatás ,• erőssebben íészreviehető, mimellett szabálytalan fénynyom-mozgás 50-lép fel. Ennek a kivitelnek előnyeivel szemben tehát nagy hátrányok állnak fenn. A találmány célja ama hátrányok ki­küszöbölése, amelyek a két kitérítőlemez- 55-párnak az ernyőtől egyenlő távolságban való elhelyezésével járnak. A találmány értelmében irányított elektronnyalábbal éís elektrosztatikus ki­térítéssel működő villamos Ikisütőicsólbein. 60-a két, félvezető anyagból való kitórítő­lemezpárt csőalakú szervvé egyesítjük. A kitérítőszerv úgy van elhelyezve, 'hogy az elektronok a hosszirányban szabadon át léptetnek, egyenletes potenciáleloszlá's 65-eltérésére a íhosBzegységenkénti janyagel­lenállásnak változatlannak kell lennie. A kitérítőlemezek, amelyeikből a esőalakú szerv áll, előnyösen a lemezek egész hosz­sza mentén kiterjedő villamos vezetők út- 70» ján egymással össze vannak kötve. Ez utóbbiakkal a kitérítőfeszültségeket be-

Next

/
Thumbnails
Contents