123809. lajstromszámú szabadalom • Zománcozó eljárás
Megjelent 1940. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI »^HÄ SZABADALMI BIEÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123809. SZÁM. XVI/e. OSZTÁLY. — M. 6990. ALAPSZÁM. Zománcozó eljárás. Rosenberg" Jacob Ellis vegyész, Pittsburgh Pa. (A. E. Á) A bejelentés napja 1936. évi június hó 2. A találmány zománcozó eljárás és célijia' a fémtárgy és a fehér vagy színtelen zománc között szilárd összeköttetés létesítése. Az általában szokásos zomántozó ©ljá•i rásiban, amelyet jelen esetben, is alkalmazunk, az üveg előállításához felhasznált anyagok keverékét, amelyeit a továbbia(k~ ban «üvegeilegy»-nek nevezünk, előzőleg megolvasztjuk, majd malomban porrá őröl-10 jük és a zománcozandó tárgyon kiterítjük. A poraiiakű üveganyagot a tárgyra hevítéssel olvasatjuk rá. A találmány a következő két mozzanar tan épül fel, amelyek segítségével a zo^ 15 mámc ós a tárgy között jobb összeköttetést létesítünk. Ahhoz az üveganyaghoz, amelyet a vas- vagy acél tárgyon megotv asztunk, olyan reagensét adunk, amely a tárgy felületét megtámadja és vasoxidot képez, 20 Ez utóbbi a zománcban oldatba megy. A tárgy felületiét ezzel a maróhatássaü szemben mármost egyenlőtlen módon védjük. Ennek az a követelménye, hogy a felületein mélyedéseik keletkeznék, ame-25 lyekbe a megolvasztott zománc behatol, Lehűlés Után a szilárd zománc a fémmel mechanikailag szilárd összeköttetésibe kerül, Az üvegben számos olyan reagens van, 30 amelyek a vasfelület oxidációját idézik ellői. Általában minden olyan vegyületet felhasználhatunk, amely vas jelenlétében köinynyen ad le oxigént. A jelen célra különösen alkalmas az antimon-, urán-, maaigán-35 és vanadinsavas alkali és földalikali. A jelen célra különösen előnyös az antimonsavas nátrium. Az üvegelegy előállításának kiindulási anyagai pl. a következők lehetnek: Földpát 3D rész $ > Kovaföld 16.5 ,., Borax 27 „ Kriolit 16.5 „• Folypát 3.5 „ Salétrom 5 ,,, 45 Az ebből keletkezett üveganyaghoz a találmány céljaira nátriumantimonátolt adunk, mégpedig 17 részt. Ha ezt az üveganyagot !a vas- vagy »célfelületen 'megolvasztjuk, akkor az antimon- 50 oxid-gyök — a pentoxid Sl-2 0 r> — a vasra oxidálóan hat. így vasoxid keletkezik ós az antimonoxid alacsonyabb oxidációs fokozatba megy át. A vasoxid az üvegben oldódik, míg az antimon és a nátrium 55 más vegyületben oldathan marad. Az üveg a vasnak vagy acélnak marás folytán elő<álló mélyedéseibe behatol. Különböző módszerek ismeretesek arra, hogy a vas- vagy acélfelülebet az oxidá- 60 cióval szemben egyenlőtlenül védjük meg; pl. az üvegeuegyhez a malomban finomiajn elosztott semleges anyag, aluminium-, króm- és cinkoxid adható. Ez a-finomam elosztott anyag a megolvasztott üvegben a 65 vas- vagy acéltárgy felületét az oxidálószer maróhatásával szemben megvédi. A finoman elosztott semleges anyag a tárgy felületén iszapolt állapotban is szétteríthető, mielőtt a tárgyat az u. n. «Schlickeir»-foe 70 merítenők vagy a zománcot más módon felvinnok. A tárgy ezt követő izzításakor
