123772. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőeszközök okiratok részeinek összefoglalására, hamisítások elkerülésére

Megjelent 1940. évi június hó 1-én. MA&TAR KIEÁLYI W^Qm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123772. SZÁM. XIII/b. OSZTÁLY. — M. 11384. ALAPSZÁM. Rögzítőeszköz okiratok részeinek összefoglalására, hamisítások elkerülésére. dolbrotyni Mestitz Győzőné, szül. Szalbady Jozefin magánzó, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi szeptember hó 13. Több részből álló okiratok, főleg, fény­képes személyazonossági igazolványok, útlevelek, stb, kiállításánál igen fontos, hogy az alapirathoz erősítendő melléklet 5 (pl. fénykép) egykönnyen, vagy legalább is az alapirat megsértése nélkül, levá­lasztható és mással felcserélhető vagyis az okirat ezzel meghamisítható ne legyen. Ilyen rendeltetésű megerősítő eszközül 10 már ajánlottak olyan, vékony bádogból készült fémpántokat, amelyek végeiken egy-egy az összeerősítendő iratokon át­szúrandó csappal voltak ellátva. Ezek kiálló végeire aztán rendszerint egy-egy 15 középen átlyukasztott, többnyire csipkés­szélű lezárólemezt alkalmaztak, előnyö­sen közbeiktatva egy-egy átlátszó anyagú — egyébként ismert rendeltetésű — szé­lesebb védőlemezkét; mire a csapok fejeit. 20 leszegecselték. Ilykéip a keit szegecset, a fénykép mö­götti alapirat vagy erre helyejaett mere­víltőlap hátoldalán fekvő plánt foglalta össze és ezzel meghatározta ezeknek a 25 pontots egymástól való távolságát. Útleveleknél a fénykép alatti merevítő­liap vagy az útlevél szélső lapja a fedélre van leragasztva, s így a hátsó bádogpánt be van ágyazva s hozzá nem férhető. 30 De vannak fedél nélküli okiratok, ame­lyeknél a hátsó bádogpánt szabadon fek­szik s ekkor a kapcsolat, — pl. a csapok kifúrása útján — könnyen felbontható. Ennek elkerülésére., a találmány sze-35 rint, a csapokat a hosszabbra méretezett pánt végein egymástól távolabbra ren­dezzük el, úgyhogy csak a pántvégek visszahajlítása után kerülnek egymástól kellő távolságnyira, mire a pántot meg­fordítva, helyezzük be a. csapokat az ok- .y> iraton és fényképen kivágott lyukakba. llymódon elérjük azt, hogy a pánt maga elfedi a rögzítőesapok helyeit s ezek fel nem ismerhetők, így a szegecse­ket hátulról kifúrni sem lehet. 45. Ugyanígy az elülső kilyukasztott lezáró lemezek helyett is célszerű olyan lezáró­gombokat alkalmazni, amelyek felül zárt felületet mutatnak s így élűiről sem tör­ténhet meg a kifúrás, főleg ha a záró- 50 fejek a szegecshez képest excentrikus helyzetűek. A mellékelt rajzon példaképen bemu­tatjuk a találmány szerinti javított rög­zitőeszközt. Az 55, 1. ábrán azt, fénykép rögzítésére alkal­mazva,, felülnézetben és metszetben lát­juk; a 2. ábra annak balodali részét nagyított léptékben mutatja. A 60-3. ábra a lezárógombnak egy különleges alakját ábrázolja, felhasználása előtti állapotában. Eszerint a szalagialakú (1) pánt végei vissza vannak hajtva és a visszahajtott 65-részeken vannak a pánt anyagából kisaj­tolt (2) csapok, amelyek tövüknél (a 3 helyen) kúposán kibővülve csatlakoznak az alaplemezhez. Ha ezeket a csapokat átdugjuk az át- 70= lyukasztott (4) alapiraton és (5) fény-

Next

/
Thumbnails
Contents