123759. lajstromszámú szabadalom • Villamos gőzkisütőlámpa, melynek szilárd elektródái vannak

Megjelent 1940. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI «ÉlMűje SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123759. SZÁM. VII/h. OSZTÁLY. — T. 6291. ALAPSZÁM. Villamos gőzkisütőlámpa, melynek szilárd elektródái vannak. Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1938. évi november hó 25. Németországi elsőbbsége 1937. évi december hó 23. A találmány túlnyomással dolgozó oly gőzlkisütőlámpákra vonatkozik, amelyek­nek magas olvadáspontú fémből készüli, szilárd, előnyösen dktivált izzóelektródái 5 vannak. A találmány tárgyát különösen olyan; lámpák alkotják, amelyeknek hi­ganygőlztöltésük van. Az ily túlnyomásos gőzlkisiütőlámpák szerkesztésénél, amelyek­nek rendszerint gyujtógázalaptölitésük és 10 a lámpa üzemében elgőzölgő fémes fenék­testük van, lényeges feladat, nogy a lámpaedényt, különösen annak: az elektró­dák mögött fekvő falrészeit,, úgy alakítsuk és az izzóelekitródákat ixgy rendezzük el, 15 hogy a lámpa gyújtása után a kezdetben jelentkező gázkisütőrvvel fejlesztett me­leg mennyisége akkora legyen, hogy az a kisütőedényt minden helyén úgy fűtse fel, hogy elegendő erős fémgőzfejlődés jöjjön 20 létre. Emellett figyelemmel kell lenni arra, hogy a gázkisülés wattfelvétele a a töltőgáz) kis nyomása, következtében aránylag kicsiny és a fényív teljesít­ményfelvétele csak növekvő gőznyomás-25 sal és a fényív ezzel együtt növekvő fe­szültségesésével növekszik. Abban az eset­ben, ha az edény falának akárcsak egyet­len helye is nem melegszik fel kellő­képen, fennáll BJÍ a veszély, hogy begyuJ-30 ladás után a fémgőz nyomása nem nő kellő mértékbeli, illetőleg nem nő ele­gendő gyorsan, a lámpa tehát nem mű­ködik, illetőleg idő előtt tönkre megy, mert izzóelektródái túl kicsiny töltési 35 nyomásnál a begyuUadáskor fellépő na­gyobb áramerősséget nem bírják el. Ezen­kívül a lámpaedényt úgy kell kiképezni, hogy a lámpaedény falának hőmérséklete lehetőség szerint mindenütt egyenletes legyen és egyes falrészek a lámpa edényé- 40> nek szilárdságát veszélyeztető mértékben túl ne hevülhessenek. A helyes hőmérsékleti viszonyok bizto­sítása különösen az ismert, túlnyomással dolgozó, mesterségesen hűtött, kapilláris 45 kisütőedénnyel felszerelt, különböző szem­pontokból sokféle alkalmazás esetében jelentékeny előnyöket nyújtó lámpáknál, különösen a kapilláris kisütőedénynek az izlzóelektródákait körülvevő végződéseinél 50 okoz rendkívüli nehézségeiket, mert e ka­pilláris lámpák rendkívül kicsiny poíus­edényeiben, különösen nagy áriamterhe­lések esetén, az izzóelektródákon és a ka­pillárisnak az ezektől csak kis közzel el- 55 választott falaiban nagy melegtorlódásoik keletkezhetnek. Minden eddig ismert ka­pilláris kiíSÜtőlámpában a polusedényben kielégítő hcimérsé'kleiteloisztást, rosszul fel­hevített holt terek és a meg nem enged- 60 hető mértékben felhevülő elektródák mel­lőzésével, csak úgy sikerült elérni, hogy iigynevezett iszapelektródáikat alkalmaz­tak. Az ilyen iszapelektróda alkalmazása­kor az edénynek a fényív talppontja trxö- 65 gött fekvő térvége egészében higannyal van megtöltve, aniely higany az áram­hozzávezetőt körülveszi. A higany a lámpa üzemében a kisülés talppontját kiválóan hűti és a melegfölösileget a polusedóny fa- 70 Iával minden oldalon való, bensőséges érintkezés következtében a falba átvezeti,

Next

/
Thumbnails
Contents