123758. lajstromszámú szabadalom • Berendezés antennaárbocok rögzítésére

2 133758. Ha valamelyik, pl. a (6) szigetelő eltörik, akkor az ahhoz tartozó (3) kötél a (8) és (10) segédkötelek, valamint az (5) és (7) szigetelők útján az árboccal össze-5 kötve marad, úgyhogy az árboc nem dőlhet el. Az árboc ugyan elfordul, de üzemképes állapotban marad. A törött szigetelő kényelmesen kicserélhető és a szerelés nem okoz nehézséget, mert a nehéz (3) 10 kötelet a (8) és (10) kötelek tartják és az árboc például további segédkötéllel ismét függőleges helyzetbe állítható. A (8, 9, 10) kötelek körvezetéket alkotnak, mely szigetelők beiktatásával megosztható. 15 Hegy az árboc akkor sem dűljön el, ha mind a három (5, 6) és (7) szigetelő eltörik, az árbocon (11, 12) és (13) horgokat alkalmazhatunk, amelyek mind a három szigetelő törésekor a lehulló (8, 9, 10) vezetéket 20 felfogják és ezzel az oszlop eldűlését megakadályozzák. Hogy a horgok lökésszerű igénybevételét ez esetre csökkentsük, a (2,3) és (4) kötelekbe rugókat iktathatunk. A találmány szerinti, leírt megoldásnak 25 azonban nemcsak mechanikus, hanem lényeges villamos előnyei is vannak. Mint fent már említettük, az antenna villamos nezeje, amely az árboc és a föld között lép fel, az árboc közelében különösen 30 gyorsan csökken, úgyhogy az árboc közelében lévő szigetelőkre, különösen nagy feszültségesés jut. Ha például a kötélátmérő megválasztásával gondoskodunk arról, hogy az antenna körül körben futó 85 (8, 9) és (10) kötélgyűrűnek az antennával szemben megfelelő kapacitása legyen, akkor az (5, 6) és (7) szigetelőkre eső feszültségesés csökkenthető. Ha minden egyes (2, 3) és (4) feszítőkötélben több 40 szigetelőt alkalmazunk, úgy hasonló módon, mint azt az 1. ábrában kötelenkénti egy szigetelő esetére feltüntettük, a további szigetelők mellett is alkalmazhatunk az antenna körül futó vezető-45 anyagú gyűrűket. Ily módon az egész feszültségesés tetszőleges módon megosztható és így az egyenletes feszültségesést tetszőleges módon megközelíthetjük. A feszítő kötelek mentén jelentkező 50 parazita áramokat a kötelek mindegyikében alkalmazott több szigetelővel szintén tetszőleges kis értékre hozhatjuk. A felső, leginkább igénybevett szigetelő villamos tehermentesítése előnyös, mert e szigetelő 55 átütési hossza, különösen nagyfrekvencia esetén, ezekkel sokkal nagyobb mértékben növekedik, mint a feszültséggel. A találmány pedig, mint láttuk, módot ad arra, hogy ezen az erősen igénybe vett helyen a leírt intézkedéssel a szigetelő 60 méretét csökkentsük. Az ilyen kisebb szigetelő nehézség nélkül állítható elő a kellő mechanikus szilárdsággal. A szigetelőkön a villamos potenciál vezérlési felületeiként úgynevezett sziporkázó gyű- 6ó rűket is alkalmazhatnánk, ezek azonban csak igen nagy méretek mellett volnának hatályosak. A méretekkel viszont nő a mechanikus igénybevétel és a szigetelőn való jégképződés veszélye. 70 A találmány egy másik kiviteli alakját a 3. és 4. ábrák mutatják. E kivitelnél a feszítőköteleket két kúpos (14) és (15) félből álló szigetelőn erősítettük meg, mely gyűrűs szigetelő az árbocot teljesen 75 körülveszi. A szigetelőt az árbocon (16) és (17) támgyűrűkke! rögzítettük. A két csonka kúpból álló szigetelőtest legnagyobb, körkeresztmeíszetű részén fémből készült (13) gyűrűt rendeztünk el, 80 amelyen a feszítőkötelek beakasztására való horgok vannak. Végül a berendezést az árbocon uralkodó villamos mező erősségének mérésére is felhasználhatjuk. Evégből az árboc és 85 az árboc körül futó vezetőkötél közé az 5. ábrában feltüntetett módon (A) mérőkészüléket kapcsolunk, amely a töltőáramot, illetőleg a feszültségkülönbséget jelzi. 90 A segédkötelek az 1. és 2. ábrabeli kiviteleknél üzemben háromszög alakjában feszülnek. Az ilyen kötelek helyett az árbocot körülvevő gyűrűs testet is alkalmazhatunk. 95 Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés antennaárbocoknak feszítőkötelekkél való rögzítésére, melyre jellemző, hogy a feszítőkötelek egymás közt segédkötelekkel vagy gyűrűvel ioO úgy vannak összekötve, hogy szigetelőktörésekor a törött szigetelőt tartat mázó kötél a segédkötelek vagy gyűrű, illetőleg a többi szigetelő útján az árboccal összekötve marad. 105 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a sokszögalakban elrendezett segédkötelek a sokszög sarkaiban egyrészt szigetelők útján az antennaárboccal, 110 másrészt a feszítőkötelekkel vannak összekötve. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyet fenéklapjukkal