123754. lajstromszámú szabadalom • Villamos jelközlekedési kábel
í 123?54. sok szerint valamely fém belső ellenállásai illetve belső impedanciája ohmokban 5 és a tovaterjedési állandó 1^=1^1 w ag ahol jt= a fém permeabilitása (\L értéke levegő esetén 4 - X 10"9j, 10 g = a fém fajlagos vezető képessége mho egységek bori cms-ként, w = 2 7? X f frek1« encia másodpercenkénti ciklusokban. Ha különböző fémek két vagy több. ré-15 tegót, amelyek egymással érintkeznek, elektromágneses mezőben rendeztünk el, a hullámok terjedése e rétegelken át oly módon tanulmányozható, hogy a fémrétegeket mühálózatoknak tekintjük, ame-20 lyek impedanciái (Zi) és (Za) továbbá a tovaterjedési állandóik (L\), illetve í\\), amiből mindenik szakasz mentén való gyengítési veszteség és a visszaverődési veszteség különböző fémek között meg-25 állapítható. Ezzel a módszerrel kimutatható, hogy abban az esetben, ha oly fémréteget, amelynek belső impedanciája (Za) és tovaterjedési állandója (í\), kóc olyan fémréteg 'közé iktatunk, amelyek 30 belső impedanciája (ZJ) és tovaterjedési állandója (li) a beiktatási veszteséget (Y) a következőikben közölt egyenlet adja. Megjegyezzük, hogy a beiktatási veszteség az a veszteség, amely ama fém 35 egy rétegéből álló ellenzőtől eredő veszteségen kívül keletkezik, amely a főellenző két külső rétegét alkotja, vagyis az a fém, amelynek impedanciája (Zt ) — Á /~í A 2e~ 2ut +2ABct.s2p.t + ß a e 2r 2ät y==V 16' e2 ^ 40 ahol B=[ i +|] [*+!] 45 t = a közbeiktatott réteg vastagsága. Nyilvánvaló tehát, hogy minél nagyobb a belső impedanciák egymáshoz való viszonya, annál nagyobb az ellenzővel beiktatott veszteség. A találmány világosalibi megértése ós 50 gy akorlati megvalósításának megkönnyítése végett a találmányt a következőkben a mellékelt rajzok kapcsán részletesen ismertetjük. Az 1. ábrában feltüntetett görbe rézre- 55 tegből alakított közlbenső elllenzőnek és a következőkben megadott tulajdonságú vasrétegből alakított főellenzőnek szomszédos áramkör ellenállására és induktaneiájára gyaikorolt általános hatásiát 60 szemlélteti. A vasréteg permeabilitása 100 és fajlagos vezetőképessége om'-ként 1 x 105 «hím. A rajzon feltüntetett görbe (A) pontjában a rézréteg vastagsága végtelen nagy és az impedanciának kismér- 65 tékű növekedései e pontban csakis a rélz következménye. A görbe (B) pontjában a rézréteg vastagsága végtelenül kicsiny és az impedancia növekedése e pontban csakis a vastól ered. E két pontot össze- 70 kötő vonal mentén bármely pontban a rézréteg vastagságának véges értéke van és az imepdancia megfelelő növekedését e pont koordinátáinak értékei adják. Viszont az impedancia bármely megenge- 75 dett növekedésénél a koordináták metszési pontja a rézréteg szükséges vastagsálgát adja. Mindegyik frekvencia és mindegyik fiémpár részére más-más görbe szükséges, de az összes görbéknek 80 általában az 1. ábrában feltüntetett alakja, illetve hajlása van, A gyakorlatban a vastagság meghatározására a legnagyobb frekvenciára vonatkozó görbét használjuk. 85 Az impedanciának csakis a réztől eredő kezdeti kismérvű növekedése oly módon egyenlíthető ki, hogy az áramkörök és a réz között közt hagyunk, amint azt az előzőkben említett szabadalmi le- 90 írás ismerteti. A vezető anyag rétege gyanánt például réz, aluminium vagy horgany. A fémréteg bármely ismeretes alakban használható, például fémszalag egy vagy 95 több rétegei, fémezeitt papiros egy vagy több rétege rendezhető el A^agy a főellenzőre fémet tartalmazó oldat porlasztiható. Ha vasra horganyt porlasztunk, gialvaui záló hatás érhető el. 100 A 2. ábrában a találmány szerinti kábel szerkezetét tüntettük fel. Az ánamíkörök
