123736. lajstromszámú szabadalom • Folytonos elektróda, valamint eljárás és elektróda érintkezőinek elhelyezésére

Megjelent J 940. évi május hó 15-én. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BIEŐSÁÖ SZABADALMI LEÍR AB 133736. SZÁM. Vll/i. OSZTÁLY. — XJ. 3386. ALAPSZÁM. Folytonos elektróda, valamint eljárás az elektróda érintkezőinek elhelyezésére. Det Norske Aktieselskab for Elektrokemisk Iiidustri cég, Oslo. A bejelentés napja 1939. évi február hó 21. Olaszországi elsőbbsége 1938. évi június hó 30. A találmány folytonos, vagyis olyan elektróda, amely az elektródát hasznosító kemencében sül meg állandóan. A találr many célja az ilyen elektródák áraiin-< 5 ellátásának előnyös megoldása. Az áramellátás a gyakorlatiban különböző nehézségekkel jár, mert az elektróda sült és nyers részből áll és ez utóbbi az áramot nem vezeti. Az elektródákat rendszerint fém-10 köpeny veszi körül és az áramot érintkezők vezetik be, melyeket kívülről, a köpenyen keresztül helyeznek az elektróda sült részébe. Ezeket az érintkezőket el kell távolítani, 15 ha azok az elektróda fogyása miatti az ömlesztőfürdőhöz túl köze] jutnak, majd pedig fönt ismét be kell helyezni az elektródáiba. Ez sok esetben nehézségeket okoz, így pl. aluminium ömlesztő elektrolízisé-20 nél, melynél a cellát nehéz jól elzárni és nagy feszültségveszteség léphet fel annak következtében, hogy az elektródamassza az új érintkezők berakásának helyén rosszul vezet. Különösen nagy elektródáknál ne-25 néz oldalról behelyezett érintkezőkkél az áramot az egész keresztmetszetben egyenletesen elosztani. Ilyen folyamaitoknál már csekély feszültségveszleség is nagy gazdasági szerepet játszik. 30 A találmány szerint az áramot olyan érintkezők révén vezetjük be, amelyek az elektródába függélyes A'agy közel függélyes irányban hatolnak be. Itt az a fontos, hogy az érintkezők ne haladjanak át 35 az elektróda köpenyén vagy külső burkolatán. Az érintkezőket a nyers részbe helyezzük, melyből azok fokozatosan az elektróda sült részébe jutnak, ahol a vezetőképesség kielégítő. Az érintkezők bármely jóvezetö anyagból, előnyösen fémből 4» állnak és alakjuk is tetszőleges lehet, még pedig többnyire rúd, pl. tömör fémcsap, vagy pedig ürös csap vagy cső. A berendezés célszerűen olyan, hogy az elektróda sült részébe az áramvezetéshez elegendő tószámú (legalább egy) érintkező nyúl, míg a további érintkezőik feljebb vannak. Az érintkezőket az elektróda fogyásának mértékében és amint az első érintkezők az ömlesztőfürdőhöz közelednek, szabaddá te- 50« hetjük és kihúzhatjuk, majd ismét azelektródamassza nyers részébe helyezhetjük. Az áramellátás feladatát ekkor más érintkezők veszik át, melyek az elektródában följebb vannak. Természetesen gondos- 55. ködnunk kell arról, hogy az alsó érintke' zőtől az elektróda végéig terjedő távolság sohase legyen oly nagy, hogy tetemes feszültségveszteség állhasson be. Az érintkezők teljes kihúzása helyett azokat csu- 60* pán rövid darabon is visszahúzhatjuk, előnyösen annyira, hogy azokat csak nyers elektródamassza vegye körül; ekkor az ismételt besülés folytán a masszával jó mechanikai és villamos kapcsolat jön létre. 65-Minthogy az alsó érintkezők az elektróda alsó részébe szilárdan besülnek, azok kiválóan alkalmasak az elektróda felfüggesztésére. Ha érintkezőket cserélünk, a felfüggesztő szerkezetet egyúttal az új 70» érintkezőikkel össze kell kötni. Az új érintkezőiknek ekkorára már annyira besültnek kell lienniök, hogy az elektróda súlyát hordozni tudják. Az ilyen elektró-