123732. lajstromszámú szabadalom • Berendezés az iszap magasságának a meghatározására villamos akkumulátorcellákban, kiváltképpen átlátszatlan anyagú cellákban

Megjelent 1940. évi májua hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 133733. SZÁM. Vll/g". OSZTÁLY. — A. 4316. ALAPSZÁM. Berendezés az iszap magasságának a meghatározására villamos akkumulátorcellákban, kiváltképpen átlátszatlan anyagú cellákban. Accunmlatoren-Fabrik Aktiengesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1939. évi február hó 18. Németországi elsőbbsége 1038. évi március hó 29. A találmány berendezés az iszap magasságának maghatározására, kiváltképen átlátszatlan anyagból való villamos akkumulátorceMkhan. Effajta akkumulátoreelu 5 Iákban az iszap magassáigát rendszerint csupán az elektrodasorozat teljes kiszerelésekor lehet megállapítani. Ezzel szemben a találmány szerinti berendezésnek az az előnye, hogy az iszap magasságát } villamos akkumulátorokban mindenféle kiszerelési munka nélkül biztosan és pontosam meghiatározhatj uk. A találmány szerinti berendezés lényeges része kis hatófelülietű merülőeléktróda, > amelyet merőlegesem el'tolhatóan, pl. az akkumulátor elektródái közé helyezünk és az akkumulátor egyik faelektródájávai villamos mérőműszeren, előnyösen feszültségmérőn át villamosan összekötünk. A me-i rülőelektródát a két főelektróda helyett az említett mérőműszerem át ismert kivitelű normálellektródával is összeköthetjük. A merülőelcktródát vékony hosszú tűként, pl. iiikkeldrötból alakítjuk ki, amelyet az alul kiálló fémes csúcsán kívül szigetelő anyaggal burkolunk. A meirülőielektróda felső részén mérőbeosztás van, melynek állása pl. a fedőm elhelyezett helytálló jelhez ATJSzonyítva leolvasható. A találmány szerinti berendezés működés elve a következő: Ha valamely elektrolitban nagy felületű elektródával sízemben csúcsot helyeizünkéi és e rendszerem át voltmóteráramot áramoltatunk, ekkor a csúcson fellépő erős polarizáció folytán csupán csekély feszültségHülönbsiéig észlelhető, mely azonban rögtön növekszik, mihelyt a csúcs más elektródával vagy vezető depoliarizációs tömeggel jut érintkezésibe. .40 Az akkumulátorhan az egyik elektróda, pl. a megamtív lemezsorozat, a csúcs pedig az említett tű. E két elektróda felső végére kapcsolt voltmeter alig mutat kilengést. Ha azonban a tű csúcsa a fenékL ^ iszappal érintkezik, a voltmeter mutatójának azonnali erős kilengését észlelhetjük. A tű felső beosztásán meghatároiZizuk azt az eltolódást, mely a tűnek az iszap felületéről az edény fenekéig való beha- 50 tolásakor adódik. A rajz a találmány szerinti berendezés kiviteli példáját szemlélteti a merülő elektróda ^ különböző , helyzetében, az ' 1. ábrám a (t) merülőeléktróda (s) csúcsa 55 az elektrolittérben a fenéken lévő (1) iszap fölött van. A 2. ábrán a (t) merülőeléktróda (s) csúcsa az (1) iszap felületét épen érinti, míg a 3. ábrán a merülőeléktróda csúcsa az 60 akkumulátoredény femekéig ér. , Az (i) szigetelőréteggel bevont merük>eliéktródának felső végén (m) mérőbeosztás van és a (v) voltméterem át, célszerűen a negatív lemezsorozattal villamosam viajr 6^ össziekötve. A (g) edény (d) fedelén helytálló (a) jel van. (lásd 2. és 3. ábra). Ameddig a merülőeléktróda kiálló (s) csúcsa az elektrolitban szabadon lebeg, & (v) voltmeter nem lendül ki (lásd 1. 70 ábra). Ha mármost a merülőelektródát a