123713. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektrónsokszorozócsövek elektrónnyalábjának vezérlésére és hozzávaló elektróncső, valamint kapcsolás

123713. 3 szorozóelektródára csapódik tol, az ismeretesnél egyszeräbb szerkezetű és jobb tulajdonságokkal rendelkező ós gyakorlatilag is ,ió eredményekkel megvalósítható 5 csövet kaphatunk, mint az az alantiakból kitűnik. A találmány szeriül i vezérlésnél fellépő visze:iyoka1 alantiakhan a rajz 1- -1., illetve ő—15. ábT

ái kapcsán taglaljuk. 10 melyek közül az 1. ,ábra ismeretes clektronsokszorozócső vázlalos oldalnézete és kapcsolási vázlata, a 2. ábra az <• esőnél a prirnérkatódából 15 kiinduló elektronsugárnyalábnak eloszlását és útját szemléltető vázlat, a 3. ábra az ugyané cső első sokszorozódok Irodája, felületén az áramsűrűség eloszlását feltüntető diagram, a 20 4. ábra az ugyané cső első sokszorozóelektródáján fellépő áramnak a vezérlőfeszültség (ellérítöfesziiltség) függvényé ben való változását feltiüilpitő diagramm (karakterisztika), míg az, 25 5. ábra a találmány szerinti eljárással vezérelt esőnél mutatja a prirnérkatódából kiinduló elektron sugárnyaláb eloszlását, a 6. ábra az ennek folytán megváltozol L 30 áramsűrűségdoszJást a sokszorozóelektródán, a 7. ábra pedig a szintén megváltozót1 karakterisztikát szemlélteti. A 8. ábra segédelektródás eső, a 35 9. ábra másféle segédelektródás eső, a 10. ábra ráccsal védett segédelektródás cső, a / 11. ábra különleges sokszorozóelektró dás cső első (a prirnérkatódából kiinduló) 40 eléktronpályájáuak vázlata, a 12. és 13. ábra a 11. ábra szerinti cső két különbözőféle sokszorozóekktródájának felülnézete, a 14. ábra a 9. ábráéihoz hasonló cső, a 45 15. ábra pedig rácsvezérlésű cső első (a prirnérkatódából kiinduló) eléktronpályájáuak vázlata. .. A rajzon az. áttekinthetőség megóvása céljából az elektronsugárnyalábot a sok-50 szorozóelektródára. leképező elektronoptikai szerveket, mélyek tetszés szerinti alkatúak lehetnek és a leképezést tetszésszerinti léptékben végezhetik, nem tüntettük fel, minthogy önmagukban véve 55 ismeretes elvek alapján és kivi felben készülhetnek, sőt azokat adott esetben az elektronokat kezdősebességeik iránya szerint megszűrő, alkalmas potenciálra kapcsolt", egy vagy több diafragma is alkothatja. 60 A találmány lényegének világos ismertetése céljából először az 1-4. ábrák kapcsán röviden az ismeretes elektronsokszorozócsövd;r,él föllépő tniiemt'nyeket ismertetjük. Az ismeretes (1) elektronsok- ni szorozócsőnek (1. ábra) (.PK) priincrknlócjűja, 'melyből ,az erősítendő elektronáramlás kiindul, fotokatóda és e katóda és az (A) anóda közé van egymással sorbakapcsolva a (2) kinienőtranszformátor 70 és a (3, 4, 5) és (6) telepek alkotta anodes gyorsítófeszültségforrás. A (PK) k'atódával szomiben a (BEi) gyorsítőelcktróda fekszik, mely a (VEi) sokszorozóelektródával lévén összekapcsolva, a (PK) katő- 75 ciából elektronokat vonz, melyek azonban őt el nem, érhetik, m.?ri e két elektróda közti téren a rajz síkjára merőleges irányú (a í'ajzon fel nem tüntetői! mágnessel keltett) mágneses erővonalak halad- g0' ván át, az ezek alkotta mágneses erőtér hatására az elektronok a szaggatott vonallal jelzett pálya mentén a (VEi) sokszorozóelektródár'a. csapódnak fel. Ebből szekundérólektronok szabadulnak fel, me- 85 lyeket a (BE2) elektróda gyorsít és az ugyancsak jelenlevő m.ágiiesmező irányít a (VEa) elektródára, és így tovább, míg az utolsó sokszorozóelektródából kiváltott szekundéi-elektronok már az (A) anódára gokerülnek. A mágnesmező által eltérített elektronnyaláb keresztmetszetének élessége, azaz a sokszorozóelektródára felcsapódó keresztmetszete szélének olharároltsága, el- 95 sősorban az elektronok sebességcloszíásától függ. A 2. ábra mutatja, Jiogy a (PK) kaíódából a rajz síkjára merőleges egyenes vonal mentén kilépő elektronok az első (VEi)' sokszorozóelektródára már vé- 100-ges szélességű sávvá elkenődve csapódnak fel, mert a kilépő elektronok kezdeti sebességei és 'azok irányai különbözők, azaz a kilépő elektronoknak kilépése nem egyenletes, hanem, annaik szó- TOÖ-. rása van. E szórásnak oka egyrészt a kezdősebességek szögeloszlása, jnásíészt az egyes kezdősebességek abszolút értékeinek különbözősége. A találmány szerint ezért olyan rendszabály«- ttokat alkalmazunk, melyek némelyikének célja az elektronok kezdősebességeinek irányeltéréseiből, másikának célja az elektronok kezdősebességei abszolút értékeinek különbözőségéből eredő hátrányok t!5