123705. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hiányzó egyenáramú és kisfrekvenciás alkotók beiktatására villamos változásokba
2 123105. vezetésen kívül .még három állapota lehet, nevezetesen: az egyik irányban vezelő. a másik irányban vezető és a teljesen szigetelő állapot. 5 A stabilizáló szerkezet impedanciájának a vezelő állapotban nem kell zérusnak lennie, leltéve. hogy ez ,az impedancia még elég kicsiny a tő!e megkívánt működés elvégzésére. 10 A kapcsoló jelekel akár a fő jelből származtathatjuk, akár pedig attól függetlenül létesíthetjük. A mellékelt rajzok a találmány néhány foganatosítását, valamint magyarázó diag-15 rammókat tüntetnek fel. Az 1. ábra a törzsszabadalomban ismertetett találmánynak megfelelő áraimkör, melyet azonban — amint alább közöljük — a jelen találmány szerint működtethe-20 tünk. A « 2. ábra az 1. ábra módosulata. A 3. ábra a találmány további módosulata. A 4. és 5. ábra magyarázó diagramm. A 25 6. ábra a 2. ábra szerinti elrendezés módosulata. A 7. ábra további magyarázó diagramm. A 8. ábra a 6. ábra módosulata. Az 1. ábrán a (15) katódcsöves adó-30 nak, mély Zworykintól a «Journal of the Institution óf Electrical Engineers» 1933. októberi számában a 437. oldalon «ikonoszkóp» név alatt ismertetett típus lehet, (16) jellemezét a váltakozóáramú 85 (17) erősítő bejárati végéhez kötjük. Az erősítő kijáratát a (18) kondenzátoron át a katóddal követő (19) cső vezérlő rácsához csatoljuk. Katóddal követő csőnek azt nevezzük, melyben a terhelő impe-40 daneia nagy értékű ós az a katódkörbe van kötve, úgyhogy a katód potenciálja a rács potenciáljával azonos értelemben változik. A (19) cső egész terhelését, pl. a (23) eltenálláson át, a katód és a föild közé, 45 a bejárati vezetéket pedig a vezérlő rács és a föld közé köthetjük. Ha most az anódot a kellő állandó potenciálon tartjuk, mely a földhöz képest pozitív, és ha a (23) terhelő impedancia a (19) cső köl-60 csönös vezetőképességének (meredekségének) reciprok értékéhez képiest nagy, akkor a katód potenciálja ugyanabban az értelemben és csaknem azonos mértékbein változik, mint a vezérlő rács potenciálja. 55 A katóddal köviető (19) cső vezérlő rácsát a (20) ellenálláson és az utóbbi vall sorban fekvő (21) telepen át földeljük. Az ábrán nyílyégekkel jelölt különböző vezetékeket közvetlenül vagy alkalmas feszültségforrásokon ál földeljük. A (15) cső 60 (nem ábrázolt) katódját földeljük; itt '22) a vezérlő eleklróda. A (23) ellenállás ós a föld közölli kapcsolal helyén a'lkailnTars (nem ábrázolt) potenciálíorrás van. A (19) cső rácsát a (21) cső anódjálioz is köt- 65 jük, míg a (21) cső vezérlő rácsál a (25) impulzusforrás kijárati kapcsával köljük össze. E forrás másik kapcsát a (22) vezérlő elektródához csatoljuk. A (25) forrás impulzusokat ho,z létre, 70 melyek egyrészt a (22) vezérlő elektródát és a (24) cső vezérlő rácsát a kép vonalpásztázásai közötti időközökben negatívvá teszik, a katódsugarat ekként elvágják és a (24) stabilizáló szerkezetet ezekben az 75 időközökben a hatástalan állapotba hozzák, másrészt pedig a (24) cső rácsát az egyes képvonalak pásztázása : alatt pozitívvá teszik, úgyhogy a (24) stabilizáló szerkezelt a képvonalak pásztázása alatt 80 működik. A jeleket a (17) erősítőn át úgy vezetjük a (18) kondenzátorba, hogy u fekete jelek -pozitívak, a fehér jelek pedig negatívak legyenek. A (17) erősítőn át bevezetett jelekben 85 előforduló fekete képjelek a bejáratnál alapértékeket hoznak létre. A vonalak pásztázása alatt, amikor tehát ezek az alapértékek a bejáratnál előfordulhatnak, a (24) stabilizáló szerkezei működik. Az 90 ékkor előforduló fekete vagy csaknem fekete jelek a (19) cső rácsának potenciálját lényegileg egyenlővé teszik a (24) cső katódjának potenciáljával. A feketétől vagy majdnem feketétől kü- 95 lőnhöző képjelek a (24) cső anód ját negatívvá teszik e cső katódjához képest, úgyhogy a stabilizáló szerkezet működési állapota ellenére e (szerkezet nem fejt ki hatást a (19) cső rácsának potenciáljára. E po- 100 tendál csak akkor vesz fel állandó értéket, ha álapértékjelek mutatkoznak és ha a (24) cső a működési állapotban van. A vonalpásztázások közötti időközökben fellépő esetleges idegen jeleknek nincs 105 hatásuk, mert ekkor a stabilizáló szerkezet ki van kapcsolva, vagyis ennek rácsa annyira negatív, hogy bármekkora amplitúdójú jelek sem tudjak azt vezetővé tenni. A (25) forrás impulzusait előnyösen úgy 110 alkalmazzuk, hogy azok a stabilizáló szerkezetet nyomban az egyes vonalak pásztázásának kezdete után teszik működővé és közvetlenül az egyes vonalak pásztáizásának vége előtt hozzák a hatástalan álla- 115 pótba.
