123704. lajstromszámú szabadalom • Berendezés optikai készülékeknél az optimális élességű sík meghatározására

123704. más kiviteli alakját mutatja felülnézetben. A 6. ábra további kiviteli példa, a 7. ábra pedig más mérőlemezt mutat 5 ugyanúgy, mint az ő. ábra,. A 8. ábra' az 5. ábra IV—IV A'onala mentén vett metszet, a í). ábra párhuzamos lemezekből álló összetett lemez metszetét szemlélteti na-10 gyobb léptékben, mimellett a lemezeket egvmástól eltolt helyzetben tüntettük fel. A 10. ába tárgylemez nézete, a 11. és 12. ábra nézetben és metszetben 15 a beállítólemez további kiviteli példáját szemléltei i.Az 1. ábrán (a) a leképezendő tárgy, (b) tetszőleges optikai rendszer, (c) a sugármenet egyik íősug.ara és (d) a ta-20 lálmány szerinti beállítólemez, (e) pedig a (b) optikai rendszer képtávolsága. Látható, hogyha a (d) beállítótárcsa egyik síkja pontosam az (E E') heállítósíkban feküdne, a leképezendő tárgy egészen 25 éles (a') kópét kapnánk. Ez a beállítás azonban nagyon nehéz, mivel az emberi szemnek az időrendben egymásután megfigyelt képek beállításánál kapott különböző élességek megjegyzésére nincs kellő 30 emlékezőképessége. Ezért a találmány értelmében a (d) beállítótárcsán két (d', d") mérősíkot alkalmazunk, amelyek csekély (f) távolságban állnak egymástól (3. ába). E í(d', d") síkokon az (a) tárgy (a", 35 a'") képeit kapjuk, amelyek, mivel azok nem feküsznek pontosan az (E, E') beállítósíkbaai, nem élesek. A (b) optikai rendszert azonban akként állíthatjuk be, hogy az (a", a'") képek életlemsége azo-40 "ós, amivel az (E, E') beállítósík helyzetét pontosan meghatározzuk, úgyhogy a fényérzékeny réteg megfelelő elhelyezésekor optimális éleisségű« képet kaphatunk. Eme legélesebb valóságos kép beállító-45 síkja tehát a (d') és (d") síkok között fekszik. Avégett, hogy a kópék élességének egyenletes összehasonlítását a (d') ós (d") síkokon lehetővé tegyük, a beállító! emezt 50 célszerűen úgy alakítjuk ki, hogy annak váltakozóan homályosított rácsszerű mezői vagy megfelelően elrendezett képrészei vannak, melyeknek elválasztó vonalai külön kieimelhetők, Az effajta ki-55 alakítást az 5—10, ábrák magyarázzák bővebben. Ezekből az ábrákból kitűnik, hogy a mérő- vagy beállítlemeznek vonalzóit vagy Tácsszern (1, 1') homályosítoü xészei vámnak, melyek a lemez első és hátsó oldalán váltakoznak. A rácsfelüle- ÖO tek alakja tetszőleges. Azokat szála gszerűen, keresztezetten vagy körkörösen is elrendezhetjük. Az utóbb említett kiviteli alakot a 7. ábra szemlélteti. Célszerű, ha az egyes (1, 1') rácsfelüle 65 tek egymást csekély mértékben átlapolják, úgyhogy átnézéskór a választóvonal optikai képe adódik. A 9. ábra szerinti kiviteli példánál a (g, g') átlapolás látható. E választóvonalakat természetesen 70 a mérői emezekre külön is felvihetjük. A 4. ábra a találmány szerinti beállítólemez használatát vetítőgépeknél szemlélteti vázlatosan. (6) a fényforrás, pl. ívlámpa, (7) a gyűjtőlencse. (8) a tárgy- 75 lencse és (0) a vetítőernyő. (11) a fősugai'ak egyike. Ha a beállítólemezt effajta optika? rendszerbeli tárgyként óhajtjuk - használni, akkor a két síkon váltakozó rács- 80 szerű mezők helyett megfelelő módon képrészeiket vagy egyéb (4, 4') jeleket rendezünk el, miként azt a 10. ábra szemlélteti. A (12) beállítólemezt a tárgysíkban 85 vagy annak közelében a sugármenetbein akként rendezzük el és állítjuk be, hogy az optimális élesség (F, F') síkja a beállítótárcsán lévő (4, 4') képrészek közé jusson. (1. 10. ábra.) A (9) vetítőernyőre 90 tehát a (4, 4') képrészek képeit vetítjük, amelyek önmagukban nem élesek. Ha a (12) lemez megfelelő beállítása után a vetítőernyőn a (4, 4') képrészekről vetített képek egyformán életlenek, ekkor az 95 optimális élesiségű (F, F') beállítósíkot megtaláltuk. A vetítendő tárgyat, diapozitívet, filmet stb. ekkor avégett, hogy a (9) vetítőernyőre vetített kép a lehető legélesebb legyen, az (F, F') síkba kell he- 100 lyeznünk. Kis gyujtótávoknál meglehetősein vékonylemezeket kell alkalmaznunk. Ezeknél a homályosítást nem lehet minden további nélkül mindkét oldalon alikai- 105 mázni, mivel ekkor beszerelési nehézségek ég a törés veszélye áll fenn. A találmány ót elmében ékkor a mérőlemiezt két (3, 3') részből íállítjuk elő, tehát a teljes lemezt mintegy két réteggé osztjuk. A 110 rácsfelületefcet emellett minden további nélkül egyoldalúan alkalmazhatjuk. Ha a rácsfelületeket egymásfelé fordítjuk, miként azt a 9. ábra mutatja, akkor e két felület közt a köztük lévő (h) levegőre- 115 tegnek megfelelő távolság adódik. E levegőrétegben fekszik az a -sík, amelybe később a felfogósíkot (fényérzékeny rété-