123704. lajstromszámú szabadalom • Berendezés optikai készülékeknél az optimális élességű sík meghatározására

Mejrjeleiit 1940. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEIRAS 123704. SZÁM. Vll/d. (IX/Í.) OSZTÁLY. — I). 5169, ALAPSZÁM. Berendezés optikai készülékeknél az optimális élességü sík meghatározására. Dahl József kereskedő, Schwerin/Mecklenburg-. A bejelentés napja 1939. évi március hó 1. A találmány tárgya mérő- vagy beállító] emez optikai készülékekhez,. A találmány célja, Jiogy optikai készülékeken, mint pl. fényképészeti és rnozgó-5 fényképészeti felvevő és vetítőgépekben; spektrálkészülé-kekbein. epidi aszikopokon, mikroszkópokon, távolságmórőkön stb. teljesen éles képet állíthassunk be. A találmány lehetővé teszi, hogy vetítőgépek-10 nél a vetített képet élesre állítsuk be. A találmány az optika minden területén alkalmazható, ahol valamely valóságos kép síkjának pontos meghatározásáról van szó, amikoris a kép közbülső kép 15 is lehet. A találmány abban, van, hogy a sugár menetében valamely képet legalább két síkban felfogó beállítólennezt rendezünk el akként, hogy az optimális élességü. sík, 20 vagyis boállítósík, a felfogott képek síkjai, közé essek. Vetítőgépeknél, a berendezést • akként rendezzük el, hogy a beállítólemez síkjai a tárgysíkot fogják közre a tárgy- és 25 képtér felcserélt szerepeinek megfelelőien. Önmagát a mérő- és beállítólernezt akként alakítjuk ki, hogy annak két párhuzamos síkja van, melyek váltakozóan egyes homályosított rácsszerű mezőkre 30 vagy megfelelően elrendezett kép részekre, vannak osztva, melyeknek elválasztóvo"nalai. külön kitűnhetnek. A két mérői ©mezi el ületen ilymódon keletkező homályos ráess/erű mezőket a 35 találmány értelmében akként alakíthatjuk ki, hogy o homályos mezők határvonalai egymást csekély mértékben átlapolják. Kis gyujtótávolságú optikával eli;'«tott kaszai lékeknél alkalmazott mérőlomezek aránylag igen vékonyak. Ezért nagyon nehéz effajta tárcsákat mindkét oldalon honiályosítottan előállítani. A találmány ezt a nehézségeket is kiküszöböli, amennyiben az effajta mérőlemezt két. részből álló párhuzamos síkú lemezekből állítjuk elő, mimellctt a homályos felületek egymás felé fordulhatnak, úgyhogy a. boállítósík a homályosított felülelek között lévő levegőrétegbe esik. Ha a két lemezrészt változó gyujtótávolságú optikai rendszernél használjuk, akkor azokat úgy rendezhetjük el, hogy az egymástól való távolságuk szabályozható legyen. A lemez, illetve lemezrészek homályosítását tetszőleges módon, pl. maratással, csiszolással, kvarchomokkal vagy csiszolóporral, való fuvatással ,stb. végezhetjük. A homályosítás* a két síkban különböző szerkezetű is lehet. A homályosítórétegeket alkalmas emulziók felvil elével is előállíthatjuk, mimellett átlátszó műgyantákat ós szűrőhatású üvegeket is használ hatunk. A rajz a találmány kiviteli példáit 65 szemlélteti. Az 1. ábra a beállítólemez elrendezését, valamely optikai rendszer sugármenetében vázlatosan, szemlélteti. A 2. ábra e lemez elölnézete, a 3. ábra a 2. ábra szerinti lemez A-—B vonala mentén vett metszet, a 4. ábra a beállítólemez elrendezését vetítőgép isiugármenetében szemlélteti vázlatosan. Az. 5. ábra a találmány szerinti mérőlemez 40 45 50-oö 60-0-75.