123680. lajstromszámú szabadalom • Vasötvözet vagy acél
4 133680. Az ólom az acélban látszólag részben szubmikroszkópos alakban diszpergált. A maratással láthatóvá tett sok kis í'ekeíe folt tisztátlanságok, melyek a 2. és 3. áb-5 rákban szemléltetett ólomtartalmú acélakban, azoknak az 1. ábrában szemléltetett, ólmot nem tartalmazó acélban mutatkozó gyakorlati iliiányával szemben feltűnnek, ami világosan. arra mutat, 10 hogy az ólom az acélban teljesen diszpergálódott. Villamos vezetőképességre vonatkozó próbák azt mutatták, hogy az. ólom az ellenállást nem. fokozza, • minek folytáni feltételezhető, hogy az ólom az 15 acélban nem szilárd oldatban, hanem diszperz alakban van jelen. Az .(A) a »él összetételével lényegileg megegyező összetételű ömlesztett acélak a (B) és (C) jelölésű ajcélak előállítására 20 különböző mennyiségű ólmot, pl. ólom . fény (PbS, M>. 86.6% Pb- és 13.4% S-tartalommal) alakjában adagoltunk. Sok más ólomtartalmú acélát állítottunk; elő és vizsgáltunk meig, amikor is 6,75—135 26 kg súlyú kísérleti ömlesztékeket és 5000 kg nagyságrendű szokványos tömböket alkalmaztunk. Azt találtuk, hogy bár az ólmot a (B) és (C) jelzésű acélakhoz ólomféiny alak-30 jában adagoltuk, azt más módokon is bekebelezhetjük és a: találmányt nem korlátozzuk az ólom: adagolásának valamely különleges módjára» Kísérleteink azt mutatták, hogy az ólmot az ömlesztett acél-35 hoz fémes ólom, ólomfény, továbbá ólom, ón és antimon egyenlő részei alkotta ötvözet, 60% ólmot és 40% ónt tartalmazó forrasz, 66% réz, 32% ólom és 2% ón alkotta csapágyötvözet, továbbá ólomgelét 40 és ólomortofoszíát alakjában adagolhatjuk. Kimutattuk, hogy az ólmot az acélhoE mind a fent felsorolt, mind más ólomtartalmú adalékok alakjában adhatjuk, amikor is az acélban az ólomnak 15— •45 64%-a maradt vissza, A visszatartott ólommíennyiség számlos tényezőtől függ. Űgy látszik, hogy az ólom! adagolása és az acél öntése közötti idő fokozása méghatározoitt feltételek mellett az acélban visszama-50 radt ólom mennyiségét növeli. Viszonylaig kis adalékok, pl. 0.40% esetében több ólom maradt vissza, mjint nagyobb adalékok, pl. 1.5% ólotmi alkalmazása esetében» Az acél vegyi összetétele az ólom visszátar/;55 tott mennyiségére némi befolyással lehet, ezt az összefüggést azonban még nem tisztázták teljesen. A következőkbeitt ismertetjük, hogy az ólmjot tág hlatárok kö. zött levő vegyi összetételű acélakhoz adagoltuk. 60 ólomnak ömlesztett és szilárd acélban való oldhatósági mértékét nem ismerjük teljesen azonban 0.53% ólmot tartalmazó acélát kaptunk, melyben az ólom legnagyobb része, ha nem. is teljes mennyisége 65 nem oldott, hanem diszperz állapotban van jelen. Azt találtuk, hogy ólomnak legalább e mennyiségig való jelenléte a megmunkálhatóságot javítja. Kísérletek azt is mutatták, hogy esa- 70 varvágóknak ólomtartalmú acélból hideg utón történő húzásakor a valamely meghatározott területeisökkentés eléréséhez szükséges megterhelés 1 ós 21%-os területcsökkentés számlára 7.5—14.3%-kal Mseb- 75 bedik, ha az acélhoz 0.14% ólmot adunk ós hogy a imtagterhelés hasonló területcsökkentéshez 10.2—19.6% -kai kisebbedikj, ha az ólomáidagolás 0.25%. E hideg állapotban húzott acélak w ólomtartalmon 80 kívül 0.18% C-t, 0.81% jMnt, 0.022% P-t, 0.134% S-t, 0.013% Si-t, illetőleg 0.18% C-t, 0.75% Mn-t, 0.021%; P-t, 0.127%' S-t, 0.014% Si-t tartalmaztak. Továbbá a találmánynyal kapcsolatban acélak megmunkálása- 85 kor azt a gyakorlati tapasztalatot tettük, hogy ez ólomtartalmú acélak sokbal hidegebbek maradnak, mint az úgynevezett automataacólak, mely körülmény valószínűleg a szerszám és a forgács közötti ki- 90 sebb súrlódásra vezethető vissza. Ólom 0.80—1.5%-ot kitevő mennyiségeinek adagolásakor azt figyeltük meg, hogy az ólom] egy része nagy fajsúlyánál fogva az acélát tartalmazó edény fe- 95 nekére ülepedni törekszik. Mindamellett igen valószínű, hogy ha huzamosabb ideig az acélgyártás hőmérsékletét tartjuk fenn ós az adagot mozgásban tartjuk, akkor az acél ólomtartalmát lényegesen 100 0.53% fölé fokozhatjuk, mely a próbaömlesztékekiben, eddig elért legnagyobb érték. Továbbá tanulmányoztuk ólomnak viszonylag sok, kb. 0.20% ként és viszonylag kevés, kb. 0.03% ként tartalmazó 105 acélakhoz való adagolását is és nem találtunk lényeges különbséget az ólomnak az acélban visszatartott mennyisége között. Azt találtuk, hogy ólomnak akár csekély, akár nagy kéntartalmú acélakhoz való 110 adagolása a megmunkálhatóságot határozottan javítja. Ha az ólmot ólomfény alakjában adagoljuk, akkor az acél kéntartalma az ólomfény kéntartalmának megfelelően fokozódik. 115
