123667. lajstromszámú szabadalom • Vákuumot tartó kötés fém- és kerámiai anyag között
Megjelent 1940. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI W^Qx SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133667. SZÁM. VII/d'. (VII/g., Vll/h.) OSZTÁLY. — M 3179. ALAPSZÁM. Vákuumot tartó kötés fém- és kerámiai anyag között. Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1937. évi szeptember hó 30. Németországi elsőbbsége 1936. évi október hó 13. A kerámiai anyag ós fém közötti ismeretes vákuumot tartó kötésinél a kerámiai testet vagy üvegömledék segélyével kötik össze tömítő fémperemmel, vagy pedig a 5 kerámiai felületet előbb fémezik és azután ehhez a fémíelülethez forrasztják szokásos módon a tömítő fémperemet. További eljárás szerint a kerámiai test felületét üvegömledékkel látják el, mélyre lémirészieicsikélü ket zsugorítanak fel. Ezekre a fémrészecskékre kemény vagy lágy forrasztással: rögzítik azután a tömítő' fémperemet. Ennél az eljárásinál a kerámiai testnek, a zsugorítással felvitt fémnek, ill. az üvegömledék-15 nek, továbbá a forrasztószernek a kiterjedési együtthatóit egymással összhangba kell hozni. A találmány értelmében a vákuumot tartó összekötésinél a fémet közvetlenül a 20 kerámiai test felületére olvasztjuk fel. Kír •serietekből kitűnt ugyanis, hogy efajta őszszekötés a várakozás ellenére magas vákuumot tartó és hőmérsékletálló, mivel; a kerámiai anyag és a fém között közvetlen 25 kémiai reakció lép fel. Különösen alkalmaisak erre a célra ezüst, réz és hasonló fémek, melyek néhány százalék sziliciumot, mangánt, ónt, lítiumot, foszfort és/vagy hasonló fémeket tártaim azmak. Az •SO ötvözet összetétele: a kerámiai test összeté;teléhez és a gázatmoszférához, melyben az összeolvasztást foganatosítjuk, igazodik. Porcellántestre való felolvasztásnál, ha oxidáló atmoszférára dolgozunk, ajánlatos;, ha ezüst-réz-ötvezetet vagy ezüst-mangán, 35 illetve ezüs'tHSzilicium-ötvö'zeílet használunk. Ekkor a fém és a kerámiai test határfelületén az adalékfém oxidjából'és magából a kerámiai test anyagából szilikát alapanyagú közbülsői tiermékek, pl. mangán- í0 szilikát 'keletkeznek, amelyek mind a fémben, mimd pedig a kerámiai testben oldódik és a felület bevonását, (benedvesítését) eredményezi. Hasonlóan járhatunk el magnéziumszitó- 45 kátok, pl. szteatit vagy hasonló munka^ anyagnál is. Efajta munkaanyagoknál azonban általában előnyöscbb, ha redukáló atmozsférában, ill. vákuumban dolgozunk, mert ezeknél a vegyületeknél a hevítéskor 50 oxigén szabadul fel, mely a már vázolt módon közbülső rétegek képzését segíti elő'. • Szabadalmi igénypontok: 1. Fémtest és kerámiai test közötti vákuumot tartó kötés, melynél a fémtest ö0 közvetlenül a keráimiai testre van ráolvasztva, melyre jellemző, hogy a fémtest olyan alapfémből, pl. ezüstből, rézből vagy aluminiumból van, melíy a kerámiai testtel olvadékot képezői, ál- 65 landó oxidokat adó, egy vagy több. ada-' lékot tartalmaz;. 2. Az 1. igénypont szerinti vákuumtartó