123659. lajstromszámú szabadalom • Antennaberendezés, különösen irányjelző adókhoz

Megjelent 1 940. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI Í^HlS SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 128659. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. — T. 6310, ALAPSZÁM. Antennaberendezés, különösen írányjelző adókhoz. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphic m. b. H., Be rí in. A bejelentés napja 1939. évi január hó 23. Németországi elsőbbsége 1938. évi január 28. A drótnélküli navigáláshoz, különösen légi járművek ködleszállásához irányjelző adó alkalmazása szükséges. Ezeknek az irányjelző adóknak az a célja, hogy a le­it szálló jármű földrajzi helyzetét pontosan " meghatározhassa. Ezért szükséges, hogy az ilyen irányjelző adónak meghatározott irányhatása legyen. A sugárzott iránynak annál élesebben kell jelentkeznie, minél 10 magasabban van az irányt kereső jármű az irányjelző adó felett. A sugárzott irány minél élesebb felis­merhetősége végett több antennát szok­tak egymással kombinálni. Az ily^en an-15 tennák alkalmazásakor kitűnt, hogy az irányt jelző sugárzásban az irányt jelző sugarak úgy nyalábolódnak, hogy a kereső műszerben egy fő maximum mellett egy vagy több mellékmaximum jelentkezik. 20 A mellékmaximumok általában nem za­varnak. Viszont a főmaximum és a mel­lékmaximumok közötti (0) helyeket a sugárzásban a lehetőség szerint el kell kerülni, mert azok a jármű vevőjénél 55 bizonyos repülési magasságokban és a középvonaltól való kitérések alkalmával a vételt gyengítik, sőt bizonyos körül­mények között teljesen kioltják. Ez a nem kívánatos hatás minden olyan 30 antennaberendezésnél bekövetkezik, ame­lyeknél a sugarakat több egyes an­tenna kombinálásával nyalábolják. Ilyen antennák pl. az ügynevezett fenyőfa­antenna, Chireix-antenna és más egyéb 35 antennák. A találmány tárgya olyan antenna­berendezés, melynek célja a fenti hát­rányok kiküszöbölése. A találmány sze­rinti antennaberendezés azon a felismeré­sen alapul, hogy az olyan antenna men- 40 tén, amely hosszabb a fél hullámhossznál, az árameloszlás annál nagyobb mérték­ben tér el a tiszta szinusz-alaktól, minél nagyobb a sugárzás ellenállásából és a hullámellenállásból képezett viszony ér- 45 teke. Hogy a hullámellenállás lehetőleg kicsiny, tehát a fenti viszonyszám egyéb­ként azonos feltételek mellett lehelő­leg nagy legyen, a találmány értelmé­ben a szokásos drótok helyett az an- 50 tennát aránylag igen nagy átmérőjű csövekből, vagy pedig egymással pár­huzamosan kapcsolt drótokból vagy csö­vekből készítik. A találmány szerint az antennaberen- 55 dezésnek olyan lineáris antennája van, melynél az egyes sugárzó villamos hossza nagyobb, mint a fél hullámhossz és az árameloszlás' az egyes sugárzó minden egyes helyén kivéve esetleg a sugárzók 60 végeit, (O)-nál nagyobb. Az ilyen antenna sugárzási diagrammjában a főmaximum és a mellékmaximumok között nincsen zérus értékű sugárzás, úgyhogy az eddig ismert antennáknak fent,enilítelt hátra- 65 nyait az új antennaberendezésnél el­kerültük. A találmány szerinti antennaberen­dezés egyik példakénti kiviteli alakját az 1. ábrában tüntettük fel. Az ábrában 70 (Aj) és (A2 ) a részarányosán felépített antenna két fele. Ezek az antennarészek célszerűen csőalakúak. (Ht ) és (H2 ) az antenna támszervei. Mindegyik antenna-

Next

/
Thumbnails
Contents