123631. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserlő készülék
123631. elötl fekvő helyeken ágaznak el a fő áramlási utakból. A technika egyéb terűidéin a halárrétcg-le válásokat és a holtfolyadékok keí6 letkezését szokás olymódon megakadályozni, hogy a határréteg mcgvastagodásál, ami az örvény képződés oka, úgy csökkentik, hogy azt. elszívatják. így például a repülőgép-építésnél ilymódon elérhető, 10 hogy a szárnyak profiljához stb. az áramlás a leválás előtt, lényegesen hosszabb ideig hozzásimuljon. Másik ismert módszer annak elkerül ésére, hogy a halárról egek leválása folylán holtterek keletkezzenek, Í15 abból áll, hogy a liassan áramló határréteghez gyorsan áramló új folyadék hozzávezetésével friss mozgási energiát juttatnak. Ezekéi az egyéb áramlási technikai feladatoknál ismert módszereket hőkicseréJő -.20 lemezekkel kapcsolatosam eddig: még nem alkalmaztak. Ezeknél a határréteg önmagában ismert energianöveléséwl azt az új natást érjük el, hogy a holtterek elkerülésével vagy csökkentésével, amelyekben 25 különben a hőátadás nagyon csekély, felüliéteket nyerünk a hőátvitelre. Minthogy gyakorlatilag hasznosított hőátvivő-felületeket a Mkicserélő-lemez kígyózó áramoltató-csatorinájának valamíennyi forduló-ha.80 lyéinél kaphatunk, végeredményben a hőkicsierélési teljesítmény számottevő javulá•sát érjük el és főként tejmelegítőknél, a tejrésziecskék áramlási sebességének egyenletessé tételével a csírák elpusztítását fo•35 kozznk. Az irány változás;, helyeinek a találmány szerinti kialakítása mellett az egyes tejrészecskék nem maradhatnak hosszabb ideig a holtterekben, hanem azokat a folyadékáram magával ragadjál és •40 azonnal más tejrészieeskékkel keveri. Minthogy továbbá a hőkicseréM készülék átáramlásához szükséges nyomlak jelentősen csökken, a szerkezet leegyszerűsödik, továbbá a szivattyúteljiesítmény csökkeaése •45 folytán az üzem gazdaslágossága fokozódik. A sarkok kiöblítésére használt folyadékot előnyösen közvetlenül az áramló folyadékból vesszük, úgy, hogy a főáramból mellékáramot ágaztatunk el és a fordaló-50 nál lévő léghíjas helynél ismét bevezetjük a holttérbe. Minthogy a mellékáramot a legerősebb vákuum helyén vezetjük viszsza az ívelt fordulóba, a mellékáramban szívás keletkezik. A mellékáram keverc-55 dése a főárammal a holttérben erős ör.vénylő keveredést okoz, amely az egyes tejrészecskék jobb eloszlásával ós jobb hőál vitellel jár, úgyhogy ezeken a helyeken a leégés veszélyét elkerüljük és az áramlás egyenletességéi számottevőién foko-ezuk. 60 A rajz 3. ós 1. ábrája a találmány két példaként! kiviteli alakját vázlatosan tünteti fel. Az 5. és 6. ábra bádogból sajtolt hőkieserélő-iiemezek előnyös kiviteli alakjának részleteit, mégpedig az 5. ábra nézet- 65 ben és a G. ábra az 5. ábra VI— VI vonala szerinti metszetben tünteti fel. A 3. ábra szerinti (13) hőkicserélő készüléknél a (14) főáramból (lő)-nél ágaztaljuk el a (16) mellékáramot, amelyet a 70 lehetőleg keskenyre készített (17) és (18) * bordák határolnak. A (16) mellékáram (19)-nél a (20) kanyarodó belső határvonalába torkollik, mégpedig a kanyarodó mögött, azon a helyen, amelyen különben 75 holttér keletkeznék. A következő mellékáram elágaztatása a főáramból (21)-nél éppen úgy történik, mint (15)-nél. A 4. ábra szerinti (22) készülék lényeigilieg megfelel a 3. ábrán feltüntetett (13) 80 készüléknek, de itt a mellékáramok elágaztatása a (20) kanyarodőkban nem a kanyarodó mögött fekvő helyen történik, hanem (23)-nál magában a kanyarodóban, annak külső határánál. Az elágazást 85 itt úgy érjük el, hogy a (24) borda a kanyar odióhoz alkalmazkodó (25) végével a (20) kanyarba nyúlik. Ezáltal elérjük, hogy a meUékáram vezetékébe nagy mozgási energiájú mellékáram jut, amely ezt a 90 vezetéket biztosan teljesen kitölti és egyúttal biztosítja, hogy az irányváltozás legközelebbi helyéihez kellő energiával áramló folyadékot vezetünk. A 3. ós 4. ábrán vázlatosan feltüntetett 95 lemezek tets.zésszerinti kialakításúak lehetnek, amennyiben a bordákat stb. pl. a lemezzel egy darabban önithetjük vagy utólajg helyezhetjük fel a lemezre stb. Bádogból sajtolt lemezek is kialakíthat- too tők a találmány szerint, amelyeknél az áramlási csatornák ismert módon sajtolt bordákkal határolhatók el egymástól. Az ilyen lemezek ismert kiviteli alakjánál az egyik lemez bordái a következő lemez 105 hátsó felületén hornyokat alkotó megfelelő bordákba nyúlnak, amikor is lehetőség nyílik arra, hogy a kis mélységűre sajtolt bordákkal azokat az 'áramlási tereiket, amelyeket eaek a bordák egymástól elvá- 110 lasztanak helyenként összekössük agymás^sal. Az 5. és 6. ábrán feltüntetett, a találmány szerint sajtolt (26, 27) lemezeknél a (28) foáramlási pályákat szintén (29) saj- 115 toll bordák határolják el eggymástól, de a
