123589. lajstromszámú szabadalom • Magnetroncső
-2 123589. ben a katóda és az anóda között megtett út mentén vezérlőelektródákba ütköznének. Ez a tény a találmány szerinti csövet "különösen alkalmassá teszi arra, hogy azt * mint idegengerjesztésű magnetroncsövet használjuk. Evégből, úgy amint azt a 2. ábrában feltüntettük, az oldallemezekhez (SÍ) rezgőkört és az anódákhoz (S2 ) rezgőkört csatlakoztatunk. Evégből az 10 1. ábrában feltüntetett anódaszegmenseket egymással párosával összekötjük és az anódrezgőkört ez összekötő vezetékek közé iktatjuk. Az oldallemezek rezgőköre ugyancsak az oldallemezeket alkotó szeg-15 menseket egymással összekötő, az 1. ábrában (V) hivatkozási számmal jelölt vezetékekhez csatlakozik. Ha a vezérlőkört a vezérlőfrekvenciára hangoljuk, akkor, mivel az anódszegmensek száma §0 egy-egy oldallemezt alkotó szegmensek számának kétszerese, az anódakörből kétszeres frekvenciát vezethetünk le, ha az anódakör a vezérlőfrekvencia kétszeresére van hangolva. Ily módon frekvencia-2h sokszorozással dolgozhatunk, ami rövid hullámok létesítése szempotjából nagyon kívánatos. A rezgések létrejötte körülbelül a következő módon magyarázható: Amíg az 30 oldallemezeken nincs váltófeszülség, az elektronok a katóda körül olyan frekvenciával keringenek, amelyet a (VA.) anódegyenfeszültség, a (H) mágneses mező és az oldallemezek (Vs) feszültsége határoz :35 meg. Mindaddig, míg e tényezők értékei akkorák, hogy a keringő elektronok még nem rendeződnek, rezgések sem keletkeznek. Ha az oldallemezekre olyan váltófeszültségeket kapcsolunk, amelyeknek 40 frekvenciája az üzemi ieszültségekböl és a mágneses mezőből számított keringési frekvenciával körülbelül megegyezik, az elektronok keringése szinkronizálható, mimellett egyidejűleg az elektronok bizo-45 nyos törvényszerűség szerint csoportosulnak. Két részre osztott vezérlőrendszer esetén két egymással szembenfekvő elektronfelhő képződik, amelyek az anódán belül a katóda körül váltakozóáramú gép •50 forgórészéhez hasonlóan forognak és influenzia útján energiát adnak az anódára. Az anódváltófeszültség frekvenciáját csak a vezérlőfrekvencia és az anóda szegmenseinek száma határozzák meg. Ha a 55 vezérlő- és az anódarendszernek azonos pólusosztása van, akkor a vezérlőfrekvencia és a hasznosfrekvencia egymással egyenlőek. Ha az oldallemezek rendszere két részre, az anóda négy részre van osztva, akkor a frekvencia kétszeres. 60 Amíg az oldallemezeknek erős negatív előfeszültségük van, azokba elektronok nem ütközhetnek, úgyhogy az egész energiát a hasznos mező veszi fel. Eközben a vezérlőmezőből csak az elektronok 65 keringésének szinkronizálásához szükséges energiát vonjuk el. Ha az oldallemezek előf eszültsége kevésbé negatív, vagy pláne pozitív, akkor a vezérlőszerkezet önmagában négy ugyanaz mint előbb, csak 70 a berendezés hatásfoka csökken, mert az elektronok egy része az oldallemezekre jut és ott energiát ad le. Ezért előnyös, ha az oldallemezekre olyan negatív előfeszültséget kapcsolunk, mely egyenlő a 75 vezérlőfeszültség amplitúdójával, úgyhogy az oldallemezek a katódávaí szemben egyetlen pillanatban sem pozitívek. Mindkét rendszer, tehát a vezérlőrendszer és a munkarendszer szerepe 80 felcserélhető. Azonban általában, az anódahenger hosszának és átmérőjének megfelelő méretezése esetén az oldallemezek villamos mezeje az elektronok keringését lényegesen nagyobb mérték- 85 ben befolyásolja, mint az anóda hengeres köpenyrészei. Elvileg tehát az anóda például kétszeresen és az oldallemezek négyszeresen volnának megoszthatók. A csövet gyakorlati igényeknek meg- 90 felelő formában célszerűen úgy építjük fel, hogy az anódahenger igen rövid, tehát az oldallemezek egymástóli távolsága igen kicsiny. Ezzel az intézkedéssel egyrészt az oldallemezeknek az elektro- 95 nok mozgására való befolyását megnöveljük, másrészt az oldallemezek egymásnak megfelelő szegmensei közötti összekötő kengyeleket megrövidítjük, miáltal a gerjeszthető legkisebb hullámhossz is 100 megrövidül. Űgy találtuk, hogy célszerű^ ha az elektródaréndszer hossza annak átmérőjéhez úgy viszonylik, mint 1:1 vagy a viszonyszám ennél az értéknél kisebb. A találmány nincs frekvencia kétszere- 105 sere korlátozva. A találmány szerinti cső, illetőleg kapcsolás úgy idegengerjesztéssel, mint frekvenciasokszorozással is működtethető, mimellett az oldallemezek és az anódák szegmenseinek száma egyenlő. 110 Viszont a találmány szerinti megoldással frekvenciasokszoro7ásj például a frekvenciának négyszeresre való fokozása is lehetséges. Ebben az esetben például az oldallemezek szegmenseinek száma kettő, 115 az anóda szegmenseinek száma nyolc és
