123566. lajstromszámú szabadalom • Oltóberendezés higanykatódás áramegyenirányítócsövekhez

Megjelent lfMO, évi április hó 15-én. . MAGYAR KIRÁLYI <$E9|HK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123566. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. —=• P. 9324. ALAPSZÁM. Oltóberendezés higanykatódás áramegyenirányítócsövekhez. N. V. Philips' Gloeilampenfal)rielten cég-, Eindhoven-ben Németalföld). A bejelentés napja 1938. évi április hó 9. Németországi elsőbbsége 1937. évi április hó 10. A találmány berendezés higanykatódás egyenirányílócsövekben végbemenő kisülés oltására olyan segédelektródával, amelyre a főanóda ós a katóda között átmenő ki-5 süiést megszakító, rövid ideig tartó pozitív feszültséglökésit lehet kapcsolni. Javasoltak már ilyenfajtájú berendezésieket, amelyeknél olicelektródakénteljőnyösen a higanykatódás áramegyenirányíiónak 10 fémből való edényfalát alkalmazták. A hatás itt aránylag bizonytalan és nehézséggel jár annak a gyakorlati használat szem^ pontjából kielégítő mérvbein való biztossátéiele. 15 E hátrányt a találmány szerint azzal kerüljük el, hogy az oltóelektródát a katódafolí közvetlen közelében rendezzük el, úgy hogy befolyása a kisülés katódafelőli részére a sokkal távolabb levő anódára. 20 gyakorolt befolyással szemben az elérhető legmagasabb mértékre fokozódik és az oltás mindig nagy biztonsággal és azonosan megmaradó feltételek mellett mehet végba. Emellett ajánlatos a katódahiganyban el-35 rendezett és a katódafoltot rögzítő horgonyzótest alkalmazása, hogy ezzel jól definiált oltási viszonyokat kapjunk. E cél horgonyzó test nélkül is elérhető, ha a katódafoliot minden egyes áramlökés-80 hez újból képezzük, úgy hogy minden egyes lökés rövid tartama folytán keletkezési pontjától csak kevéssé távolodhat el, ami azt jelianii, hogy szabálytaiamságok az oltóejektródának a ka'jódaíoltra A'aló hatá-15 sában, amennyiben azokat az egymástól való távolság változása idézi elő, gyakorlatilag ki vannak zárva. Ezt azzal llehet elérni, hogy félvezető anyagból való, állandóan a katódahiganyba merülő belső gyújtó elektródát alkalmazunk, amelyen a 40 katódafoll minden egyes áramlökés kezdetén újból képződik. A találmány szerinti oltóberendézésinek az ismertetett, belső gyujtóelektródás gyújtó- és vezérlőberendezésael való kom- 45 hinációját oly segédelektródával érhetjük el, mely a katódahigany közvetlen közelében elrendezett jővezeitő és ebből kiinduló, a higanyba merülő félvezető részből áE, mely részek közül az utóbbi a belső gyújtó- 50 elektróda. Ekként a cső felépítése egyszerűbbé válik, mert minidkét berendezéshez egyetlen elektróda és áramhozzávezető elegendő. Belső gyujtóelektródás berendezésnél 55 a higany és a félvezető halárvonalán minden alkalommal képződik katódafolit, mely azonban a szükséges intenzitást csak akkor éri el, ha á félvezetőt a segédelektródának pl. fémből vagy grafitból álló felső- 60 részén felkúszó kisülés áthidalja. A jóvezető felsőrész azonban csekély ellenállása folytán a segédelek Irodának a rövid ideig tarió, igen magas áratnerősségű oltólökés szempontjából lényeges része, 65 melyet a találmány szerint a félvezető és higany határvonalának közvetlen közelében kell elrendezni. Ez okból különösen előnyös, ha az elektródának jó vezető, a félvezető rész foglalatát és áramhozzáveze- 70 tőjét alkotó részét, a félvezetőtől oldalt^ a katódiahigany közvetlen közeléig meg-