123558. lajstromszámú szabadalom • Négykerékhajtásos gépjármű
Megjelent 1940. évi április hé 15-én. MA&YAR KIRÁLYI %EBX SZABADALMI BIRMS SZABADALMI LEÍRÁS 123558. SZÁM. XX/a/3. OSZTÁLY. — M. 11489. ALAPSZÁM. Négykerékhajtásos gépjármű. Maschinenfabrik Augsburg-Nürnberg" A.-G., Nürnberg. A bejelentés napja 1939. évi február hó 23. A találmány főként teherkocsi-, társaskocsi-, vagy efféte kocsiként alkalmazandó négy kerékhajtásos, vagyis olyan gépjármű, amelynek két tengelye, egy elülső és egy 5 hátsó tengelye és e tengelyek végein egyegy kereke van, amelyeket egy közös motor a jármű alvázán ágyazott tengelyek útján hajt. A találmányinak az a lényege, hogy az elülső tengely és a hátsó tengely 10 főrészeiket illetőiéig teljesen, megcgyeaőek. Eltérők csupán a tengelyek végein karimák útján megerősített keréktartók, amelyek a kormányzás követelményei szerint — amint azt alább ismertetni fogjuk — 15 különböznek. Az új szerkezet ellentétes az eddig használatos szerkezetiéi, amelynél: az elülső és hátsó tengely különbözőképp volt Malaikítva. 20 Az új elrendezés előnyei nyilvánvalóki; ezek a szerkezeti részek, valamint a működtetés egyszieírűsbítéséből folynak, ez pedig annak a következménye, hogy a két tengelyhez azonos részeket használunk. 25 A rajzon a találmány szerinti jármű két foganatosítási alakját látjuk. Az 1. ábra tengelyekkel és kerekekkel íeiiszerelt alvázat felülnézetben mutat, a 2. ábra pedig két kerékpárt tüntet fel 30 felülnézetben tengelyeikkel,, ameHyek részben metszve vannak; az erőátvitel a motor kerékművéről a járműtengelyeken ágyazott forgótengelyekre vázlatosan van. jelezve. 35 Az 1. ábrán (1) a kocsialváz kerete;; a (2) elülső tengely teljesen megegyezik a (3) hátsó tengellyel, kivéve a (4) és (5) keréktartókat, amelyftk «.bhajn külöftböz 1-nek, hogy az elülső tengely (4) keréktartója magában véve ismert módon a ten- 40 gelycsapesuklót és a tengely belsejében fekvő hajtó 'tengely keresztcsuklóját tártak mázza, míg a hátsótengely (5) kerékiartója egyszerű alkotású. Ezek részletei nincsenek a rajzon feltüntetve, minthqgy szer- 45 kezietük közismert. A (4) és (5) keréktartók (10) és (11) karimái az elülső és hátsó tengely megfelelő (12), ill. (13) karimáihoz illeszkednek. Az erőátvitelt a (14) motorról, amelynek 50 csak a hátsó részié van vázlatosain jelezve, a (15) főkerékművön át a (16) ten- . gely közvetíti a középső (17) kerókműre, innien pedig a (18) és (19) tengelyek viszik át az erőt a (2) és (3) tengelyek középé- 55 ben ágyazott haj'fcátengelyekre. A 2. ábrabéli foganatosítási alaknál; a (6) és (7) tengelyek magáhanvéve ismert módon gerendaalakúak és az erőt a kerekekre átvivő (20) és (21) forgástengelyek 60 a gerendatengelyek mellett féküsznek. A tulajdonképpeni járműfengelyek végein lévő (22) és (23) karimákon vannak a (8) és (9) keréktartók megerősítve. Emellett az elülső (8) keréktartó 90°-kal elforgatva waln 65 ábrázolva, hogy világosabban lássék az itt a kormányzáshoz szükséges (24), tengeiycsapasukló. A hajtótengely kereszticsuklója (25)-iel van jelölve. A hátsó (9) keréktartók egyszerűbb — ilyen esetekben álba- 70 lánosan használatos — szerkezetűek. A motoreirőt egy itt nem ábrázolt hajtótengely viszi át a középső (26) kerékműre, ahonnan a (27, 28) • tengelyek viszik tovább a (20) és (21) forgástengelyekre. 75
