123461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkaliföldfémgőzök fejlesztésére, fémburás edényekben, különösen kisütőcsövekben

123401. robbanékony és nem szabad, hogy a reakciótermékek — 'természetesen az előállítandó alkaliföldfém kivételével — a reakcióhőmérséklelen mérhető gőznyomással 5 bírjanak. Azt találtuk, hogy mindezen követelményeket Melegíti valamely alkaliföldfémwolframátnak vagy alkaliföldfémmolibdenátnak tóriumfémmel való elegye. Javasollak már alkálifémnek ajkaü-10 szulfát és íóriumfém elegyéből való előállítását. A találmány szerinti eljárásnál az alkalifötdfémwolfrámáinak vagy alkalifőldfémmolibdenálínak használata a megfelelő szulfáttal szemben azzal, a tnagy -15 eLőninyel jár, hogy ezeknél nem lépnek fel korrodáló hatású és a vákuumot rontó gőzök és gázok, mint amilyenek a kén oxidjai. A találmány szerint alkalmazandó reak-20 cióelegyel. célszerűen pl. két rész tóriumfémnek egy rész báriumwolfraináttal való keverése útján, állíthatjuk elő. Az ilyen elegyből pasztillákat sajtolunk, ezeket kis fémlemezre erősítjük és a fém-25 lemezt a fémbura belső falára hegesztjük. Az elektródák beépítése és a cső légtele-» nítése után - a légtelenítőcsövet lezárj ukj majd a fémbura külső falát azon a helyen, ahol; a túloldalon a pasztilla van, pl. 80 szúrólánggal kb. 500 C°-ra hevítjük. Ez a felmelegítés elegendő a reakció bevezetésére, úgy, hogy a reakció megindulása után a külső fűtést beszüntethetjük. A pasztilla hőmérséklete a benne végbemenő 35 reakció folytán magától oly magasra emelkedik, hogy a bárium elgőzölög. Az alkáliföldfém elgőzölgése alatt tehát a reakcióelegy hőmérséklete magasabb, mint a bura külső fala megfelelő helyének a hőmér-40 sékfete. -A reakció hőmérsékletét a reakcióelegy összetétele arányának változtatásával állíthatjuk be, de eljárhatunk úgy is, hogy a reakeióielegyhez valamely oly anyagot fce-45 verünk, amely maga a reakcióban nem, vesz részt, azonban hőkapacitása folytán a hőmérsékletet leszállítja. Ilyen keverékei pl. két rész tóriumfémből, 1 rész báriuma molibdátból és két rész tóriumdioixidból ál-50 irthatunk 'elő. A fémburás kisütőcsöveknek a szivatyjtyúzás folyamata alatti szokásos, kigázoisításukat célzó kifűtésénél azonban a burafal óly hőmérsékleteket ér el, melyeknél 55 egyes találmányszerinti reákcióelegyeknél a reakció már megindul. Azt találtuk, hogy e jelenséget- felhasználhatjuk arra, hogy a szivattyúzás folyamatát meggyorsítjuk és jobb vákuumot létesítsünk. Ezt például úgy érhetjük el, hogy a kisüfőcső- 60 ben két paszlülál helyezünk cl. Ezek közül az egyik olyan pasztilla, amely pl. az elsőnek említett könnyen «gyúló» reakcióelegyből áll, amely az alkaliföldfémet már a légteleiütósi folyamat alatt felszabadítja. 65 A szivattyúzás útján történő evakuálás befejezésié után a csövet lezárjuk és a második pasztillában indítjuk meg a már ismerteteti módon a reakciót. Avégett, hogy a reakció megindulása már korábban ne kö- 70 vetkezzék be. a második pasztillát pl. a második helyen említett, nehezebben «gyúlod reakcióelegyből készítjük, de úgy is eljárhatunk, hogy a fémbura megfelelő helyét a szivattyúzás alatti kifűtés folya- 75 mata alatt mesterségesen hűtjük. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás alkaliföldfémgőzöik fejlesztésére fémburás edényekbein, különösen kisütőcsövekben, melynél a burában oly 80 reakcióelegy van, melyből magasabb hőmérsékleten alkaliföldfém szabadul fél azzal jellemezve, hogy olyan reakcióelegyet használunk, melynél a reakció megindítására az alkaliföldfém elgőzölr 85 gési hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékletre van szükség és melyet laz alkaliföldfém eűgőzölgési hőimérsékíletére saját reakcióhője hevít fel. 2. Az 1. igénypontban meghatározott el- 90 járás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a fémburát az alkaliföldfém elgőzölgési hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékletre hevítjük. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban nieghatá- 95 rozott eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy reakcióelegy.ként fém'tóriumnaik földlaííkáliflémwíolframáttajl vagy főldalkálifémmolibdáttal alkotott keverékét használjuk. 100 4. Az 1—3. igénypontokban meghatározott eljárás változata, melyet az jellemez, hogy a csőben két getterpasztíllát rendezünk el, melyek közül az egyikbein a cső légteíenítési folyamata alatt, a 105 másikban pedig a cső lezárása után indítjuk meg a reakciót. Felelős kiadó: dr. ladoméri gzmertnik István in, kir. szab, bíró. Pailas-nyomda, Budapest, V., Hohvéd-u. 10. — Felelős: GyŐry Aladár igazgató.