123461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkaliföldfémgőzök fejlesztésére, fémburás edényekben, különösen kisütőcsövekben

Megjelent lí>40. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133461. SZÁM. Vll/d. (Vll/g.) OSZTÁLY. — I. 3986. ALAPSZÁM. Eljárás alkaliföldfémgó'zök fejlesztésére fémbúrás edényekben, különösen kisütőcsövekben. Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság cég, Újpest. A bejelentés napja 1938. évi október hó 15. Németországi elsőbbsége 1937. évi november hó 15. A korábban szokásos üvegburás kisütőcsövek helyett újabban tért hódító fémburás kisütőcsövek előállításánál egyebek között az ezekben való alkaliföldfémgőzH 5 fejlesztés is új módszereiket igényel. Kisütőcsövekben az említett fémgőzök fejlesztésére tudvalevőleg iazért van szükség, hogy e fémgőizök a kisütőeső légtelienítésé^ nél visszamaradó miaradekgazokat vegyileg 10 megkössék és ilymódon lehetőleg tökéletes vákuumot biztosítsanak. .Üvegburás kisütőcsövekben az lalikaliföldfémgőzök fejlesz-' tése legegyszerűbben úgy történik, hogy ilyen fémeket, ötvözeteiket, vagy pedig oly 15 reakcióélegyeket, melyeikből ilyen fémek "keletkezhetnek, a csőben elhelyezünk, majd pedig ezeket a zárt csőben nagyfrekvenciájú örvénylő áramok segélyével hevítjük. Fémburás edényeknél, különösen kisütő-20 csöveknél, a felhevítés e módját nem ialkalmiazhatjuk, mert a fémes burafal a nagyfrekvenciájú míezlő erővonalait leárnyékolja. Alkaliföldfémeknek fémburás edények-25 ben, különösen kisütőcsövekben való elgőzölögtetésére a legcélszerűbb eljárás; áz, hogy e fémeket vagy ezek ötvözeteit vagy oly reakcióelegyeket, melyékből ilyen fémek hevítés útján felszabadulnak, a bura-80 fal 'belső oldalán megerősítjük, a csövet összeépítjük, légtelenítjük, lezárjuk és a burafal ama helyét, ahol az említett fém, ,fémötvözet vagy reakcióelegy helyetfoglal, kívülről pl. szúrólánggal hevítjük. 85 Alkáliföldfémek elgőzölögtetésére, illetve ilyen gőzöknek reakcióelegyekből való felszabadítására magas hőmérsékletre van szükség, mely hőmérséklet pl. a leggyakrabban használt báriumfém esetén kb. 800—1000 C fok. Hogy a burafal belső ol- 40 dala e hőmérsékletet elérje, a burafal külső részét természetesen ennél nagyobb hőmérsékletre kell hevíteni úgy, hogy a burafal e külső hőmérsékleteinek 1300 C fok felett kell lennie. E magas hőimérsék- 45 letek nagymértékben veszélyeztetik a burafalat és így azt az átégós megakadályozása céljából vastagabbra kell méretezni, mint az csőtechnikai okokból egyébként szükséges volna. 50 A fentemlített hátrányt a találmány szerint úgy kerüljük el, hogy az alkáliföW!fémgőz forrásául oly összetételű reakcióelegyet , alkalmazunk, mélynél az alkáliföldfém felszabadulását előidéző reakció 55 egyúttal oly hőmennyiség felszabadulásával is jár, hogy ezzel az, alkáliföldfém elgő* zölögtetéséhez szükséges hőmérséklet el. érése külső hevítés nélkül is lehetségessé válik. Ily reakcióelegy használata esetén 60 tehát a külső burafalnak csak enyhe heví- . tése — amely önniiagában véve nem volna elegendő az alkaliföldfém elgőizöilqgtetéséhez — válik szükségessé és ez csupán a fentemlített vegyi átalakulás bevezetését cé- 65 lözza. A taMlmány szerint alkalmazandó reakcióelegymek a fentemlített''tulajdonságán kívül még ki kell elégítenie mindazokat az egyéb követelményeket, amelyek jó get- 70-teranyagnál szükségesek. így pl. a reakcióelegynek légállónák kell lennie, nem lehet