123460. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltésű izzólámpa kettős csavarvonalalakú izzótesttel
4 1SÍ3460. Voll közötti i'eszül'lségkülönbségek adódnak. Ezek az értékek az egyes, különböző típusú lámpáknál az illető lámpa . wallfogyasztásának, illetőleg fényszolgáitatásának 5 megfelelően különbözők. A fajlagosan több fényt adó (azonos élei tartamú) lámpának izzólesle egyébként azonos körülmények között tudvalevőleg magasabb hőmérsékleten izzik. A hőmérséklet cmelkedéséviQl 10 pedig rohamosan nő az izzószál eteklroiiemissziója és ezzel együtt a lámpában az átütés veszélye is. Ezért a magasabb hőmérsékleten égő izzótastű (fajlagosan több fényt adó) izzólámpa izzótesténél a gázr 15 térben adódó milliméterenként! feszültséglkülönbségnek kisebbnek kell lennie, mint a kisebb fajlagos fényszoigáltatásra méreteaett izzótesteknél. Megállapítottuk, hogy a különböző tí-20 pu&ú kryptontöltésű lámpák kettős csavar^ vonalalakú izzótesteiniek jellemző milliméterenkénti feszültségkülönbség-értékei egy olyan összefüggéssel adhatók meg, amely ezeket az értékeiket gyakorlatilag jól hasíZr 25 nálhafóan, például az egyes lámpatípusok által adott fényáram nagyságának függvényében adja meg. így például megállapítottuk, hogy az eddig használatos izzótesleknél a szerkezeti adatokból számítható 30 milliméterenkénti feszültségkülönhségértétkek a különböző névfeszülltségű és wattfelvételű támpatípusoknái az alanti egyenletekkel megadható feszülltségkülönbség-érL tekék közé esnek: 35 Volt/milliméter = 96 x Lumen ~0£0 és •• Volt/milliméter = 80 x Lumen -0,s<1 Leggyakrabban azonban e milliméterenkinti feszültségkülönbség-értéfcek legfeljebb 40 csak+20»/okal térnek el a Volt/milliméter = 80xLumen-0 -0 egyenlettel megadott értéktől. Ezzel szemben a találmány szerinti kryptontöltésű izzólámpáknál azok kettős csa-45 varvonalalakú izzótesteinek jellemző szerkezeti adatait úgy kell megválasztani, hogy az ezek által megszabott^ a szomszédos másodlagos menetek közötti gáztérten fennálló, fentebb részletezett milliméterenkénti 50 feszültségkülönbség-értékek kisebbek legyenek, mint a Volt/milliméter = 80 x Lumen-0,26 égyemiatíiel megadott feszültségkülönbség^értékek. Legelőnyösebben azonban úgy vá-55 laszthatjuk meg a kryptontöltésű lámpák izzótcsleinek magviszony és sűrűség értékeit, ha az ezekkel méghatározott millitmé'terenkénti: feszül tségkülönbség-ér tékck csak igen kevéssel térnek el a Volt/milliméter = 80 x Lumen -°-31 60 egyenlettel megadott, normális hálózati feszültségek és normális löltőgáznyomás, valamint ipari kryptongázzal és nilrogénhozaggal való gáztöltés esetén úgyszólván optimális, értékektől. Eszerint például egy 65 1500 Lumen fényáramú kryptonlámpa izzótesténél a gáztérbemi milümétaenkénti fiesiziülteégkülönbséginek előnyösen 8,3 Volthoz; közeiesőnek kell lennie. Az eddig hasz- ' íaálatos 1500 lumemű izzótesteknél ezzel 70 szemben e feszúltségkülönbség 18 Volt körüli. Ha a lámpák tömeges gyártásszerű előállításánál felmerülő különböző követelményeknek — mint pl. annak, hogy a külön- 75 böző típusú lámpák izzófcestei azonos; hoszszúságúak legyenek — meg akarunk felelni, akkor természetesein az izzótestek szerkesztésénél lehetetLenné válik a jelr lemző adatoknak olyan megválasztása, hogy 80 azok a legutóbbi egyenlettel megszabott, optimálisnak lekinthe'tő félté teleknek szigorúan megfeleljenek. Ilyenkor kényszerítve vagyunk arra, hogy a fenti viszonyok mellett optimális mindenkori feszültség- 85 különbség-értékektől bizonyos mértékig eltérjünk. Azt találtuk, hogy ha a legkedvezőbb fénykihaiszinálási eredményeket el akarjuk érni, akkor az izzótestieknek olyanoknak kell lenniök, hogy a gáztérbeni 90 milliméterenkéinti, a szomszédos másodlagos menetek között fellépő, fesizültségküiönbség-értékek legfeljebb csak +15 százalékkal térjenek el a VoE/mAméter = 80 X Lumen-0 S1 egyenlettel megadott ér- 95 tekéktől. Ha a fieszültségkülönbség értéke az ezen egyenLettel niiegjhatározotl értéknél lényegesen nagyobb, akkor gyengébb fényhatásfokű lámpát kapunk és egyben az ívképződés lehetőségei is növekszik. Vi- 100 szont, ha a szóbanforgó feszültségkülönbség értéke az egyenletből adódónál lényegesen kisebb, akkor az ívképződés lehetősége ugyan csökkein, de ,á lámpa fényhatásfoka ez esetben is kedvezőtlenebbé 105^ válik. Az azonos élettartam mellett azonos fénymennyiséget adó, de különböző feszültségre méretezett izzólámpákban az izzótest hőmérséklete különböző, s így az optimális 110 gáztérbeni milliméterenkénti feszültségkülönhség is különböző, még pedig a magasabb névfeszülltségű lámpánál valamivel nagyobb, mint, az alacsonyabb névfeszültségűnól. Ezek a különböző névfeszültségű tlfi
