123436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindhárom benzolgyűrűben két o-helyzetű hidroxillal helyettesített és a hidroxilokban részben alkilezett trifenilmetán-származékok előállítására
í 133436; 12. Ügy járunk el, mint az előző példában, avval a különbséggel, hogy a pentametoxi-fuchson klórhidrátot alkoholban ' oldjuk és esorntszénro .csapott palladium-5 katalizátorral hidrogén atmoszférával rázzuk. A hidrogén-fogyasztás a ezámítoittná] megáll. A leszűrt oldat bepárlása után a. 3, 4, 3', 4'', 3"-pantanictoxi-4"-oxitrifenilmonlén mariad kristályosan vissza, 10 Tisztításra, alkoholból átkristályosítható, Op. 140°. "Ugyané termékhoz jutunk vanillinnek veratrollal történő kondenzációja útján is. 15 13. 10 rész 3, 4, 3'. 4', 3"-pentametoxi-4"oxitrifenilmetániból és 6 rész amilnitritből sósavtartalmú ecetéteres oldatban — egyébként a 16. példáiban leírt munkamód mellett — a pmtanietóxi-fuchson klór-20 hidráthoz jutunk, melynek boimláspontja 115—120° körül van. 14. 3. rész 3, 3', 3"-trimetoxi-4,s 4"-dioxi-S-brom-fuehson-klórhidrátot (nyerhető 5 bróm-vanillinből, guajafcolból és amünit-25 ritből, bomlláspontja 186° körül) kb. 160 rész absz. alkoholban oldunk és osontsaénre csapott palládium-katalizátor alkalmazásával hidrogéngázzal redukáljuk. A hidrogén-felvétel megszűnte után a 30 szűrt oldatot beszárítjuk. A maradékot kloroformból vagy benzolból kristályosíthatjuk. A 3. példában, leírt 3, 3', 3"-trimetoxi-4, 4, 4' 4-trioxi-trifemilmetánhoz jutunk. 35 15. 1. rész jcdoformot és 1.2 rész gmajakclt 105—115° hőmérsékleten 40—60 órán át a jódmetil befejeztáig hevítjük, majd forró vízfürdőben 1 mm-es vákuum alkalmazása mellett az illó termékeket eltávo-40 Htjuk. A marádékot szódában oldjuk, az oldatlanról szűrjük, a szűredéket ecetsavval megsavanyítjuk. A csapadékot kb. 10%-os vizes náitrium-biszulfit-oJdattal ismételten kivonatoljuk. A szűrt biszulfitcs 45 kivonatokat sósavval megsavanyítva a kéndioxidot elűzzük; a maradékhoz a fölös sósav letonipítása céljából nátriumaoetátot adunk és azután ecetéterrel többször kirázzuk. Az ecetéteres oldatot betö-50 raényítjük és sósavgázt vezetünk belé. Többnapi állás után a trimetoxi-dioxifüchson — kevesebb metoxi-tártalmii fuchsonok mellett — mint 'klórhidrát fémfényű, zömök kristályokban leválik. Ezt a 55 klórhidrátot metil-alkoholbain oldjuk ós az oldatot a Brockmanm-féle slumimumoxiddal töltött abszorpciós csövön vezetjük keresztül. Metil-alkohollal való euálásra a trimetoxi-dioxi-fuchson kioldódik. A. leírásban, valamint az igényekben (>'j fenolhidroxilokban helyettesített alkilcsoportokon nemcsak magukat az alkilokat, hanem két o-helyzetű hidroxilban gyűrűsen helyettesített alkilénekct is, mint pl. a metilént értjük. 65 Szabadalmi igények; 1. Eljárás mindhárom benzolgyürüben két o-helyzetíí hidioxillal bíró , és a hidroxilofcban részben alkilezett leukotrifenilmetán-száirmiazékok, valamint 70 ezeknek megfelelő fuchsonok, továbbá ez utóbbiak addíciós vegyületeinek előállítására, azzal jeliemiezve, hogy a trifenilmetán-azármázékok előállítására lényegükben ismeretes kondenzáló mód- 75 szereket alkalmazva, a nyersanyagokat úgy választjuk meg, hogy a kiindulásianyagok benzolgyűrűi két egymással o-helyzetű hidroxil-csloportot tartalmaznak, mely hidroxil-csoportok étéire- 80 zettek is tehetnek, úgy azonban, hogy a szükséges három benzolgyűrű valamelyikében legalább is az egyik hidroxil ne legyen éterezve, míg a három benzolgyűrű valamelyikében legalább is 85 ' az egyik hidroxil éterezve legyen, mimellett a benzolgyűrűkben alkil, vagy szulfo-csoport is lehet behelyettesítve, avagy trifenilmetán-származékokból indulunk ki, melyek a benzolgyűrűk- 90 ben két o-helyzetű hidroxil-csoportot vagy két o-helyzetű alkoxil-csoportot vagy az eljárás termékeire jellemző atomcsoportokon kívül még ©gyéb atomcsoportokat is tartalmaznak, mely 95 esetben a szükséghez képest vagy fenolhidroxilt alkileziünk, vagy alkoxilcsoportot alakítunk át hidroxil- vagy kinoid oxigéncsoporttá, vagy az eljárás termékeire nem jellemző atomcsopor- foo tot a magról eltávolítjiik. 2. Az 1. alatti eljárás fogtanatositási módja, azzal jellemezve, hogy az egyik kiindulási-anyag gyanánt difenilmetán-származékot használunk. 105 3. Az 1. alatti eljárás foganatosítási módja, ázzál jellemezve, hogy az egyik kiindulási-anyag poMhalogenmetánszármazék. 4. Az 1.—3. alatti eljárás foganatosítási no módja a kinoid szerkezetű termék előállítására, azzal jellemezve, hogy a ki noid-származékokat addíciós vegyületeik alakjában különítjük el.
