123399. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sztirolnak, valamint sztiroltípusú szénhidrogéneknek és/vagy divinilezett aromás szénhidrogéneknek előállítására
12$399. 7 bevezetés 89%-ára rúgtak, frakcionáltuk, amikoris I. 50 C°/30 mm f. p.-ig 6% terméket, II. 50 C°/20 mim — 86°/15 mm f. p.-ig 29% terméket és III. 86—307 C"/15 mim 5 f. p.-ig 48% terméket kaptunk, amely mintegy 35% divinilbenzolnak felel meg; a maradék 17% nchézanyag volt. A II. frakciót, mely izopi-opilfenilpropiJént tartalmazott, ujabb krakkolás céljából visz-K) szavezettük a krakkoló egység-be, a III. frakciót azonban, melynek brómszánia (Mcllhiney) 88—90 g bróm 100 g-onldnt, oldhatatlan polisztirolgyanták előállításához használhatjuk. 15 8. példa. Diizopropilbenzolgőz és 3 mol. vízgőz előmelegített keverékét kb. 120 g/h szén-' hidrogiénsebességgel 6,4 mm furatú Follsained-féle acélcsövön vezettük át, melyet -0 hosszának kb. 635 mm. nagyságú darabján megközelítően 675 ('"-on hevítettünk. A lie. vezeteti"! .szénhidrogén mennyiségének mintegy 88%-át kitevő kondenzált, folyékony ierünékeket csökkentett nyomáson -5 Irakeionálva, a következő frakciókat kaptuk: I. 83,5 CM.2 mm f. p.-ig az összmennyiség 48%-át kitevő terméket, II. 83,5 C°/.12.mm — 87,0 CM2 mm I. 30 p.-ig az össz'írvennyiség 17%-át kitevő terméket, III. 87,0 C"/12 m;m — 102 CM 2 m,m f. p-ig az ö-szemennyisóg 25%-át kitevő terméket. 35 IV. az ösiszmennyiség 10%-át kitevő maradékot. Az I. frakciót, mely tekintélyes menyuyiségű izopropilfenilpropilént és némi változatlan diizopropil benzolt tartalma -40 zott, ezután a találmány szerint hővel megbontottuk. A divinilezett. aromás szénhidrogének értékesek gyanták előállítására sztirol;,zénhidrogérjekhő], polirnerizálás útján. A Ah sztirol szénhidrogénekből polirnerizálás útján kapott gyanták tulajdonságait ugyanis — mint jól ismeretes — bizonyos irányában kedvezően befolyásolja divinilbenzol-tipúsú divinilezett aromás szén-50 isidrogének jelenléte. így, pl. ismeretes, hogy sztirol ok polimerizálása bizonyos divinilezett szénhidrogének jelenlétében olyan gyanták képződéséhez vezet, melyek szerves oldószerekbe?! oldhatatlanok. A divinilezett aromád szénhidrogént, 55 pl. divinilbenzolt, külön is előállíthatjuk és azután a sztirolszénhidrogénhez vagy ennek oldatához adhatjuk, majd a leveleket polimerizálhatjuk. Kiindulhatunk azonban motioalkilezctt ós dialkilezett aro- (i o más szénhidrogének, pl. meghatározott arányokban vett monoizojiropiibenzol és p-diizopropilbenzol keverékből is, melyet hővel úgy bontunk fel, hogy sztirol és divinilbenzol előre megszabott arányú ar, keveréke képződjék, ami után a keveréket polimerizáljuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás sztirolnak, valamint sztiroltípusú szénhidrogének és/vagy , divi- 70 nilezett aromás szénhidrogéneknek előállítására, melynél valamely aromás szénhidrogén és 3—5 szénatomot tartalmazó telítetlen alifás szénhidrogén megfelelő koudenzálási termékét, hővel 70 megbontjuk, azzal jellemezve, hogy a gáznemű reakcióanyaghoz a koudenzálási termék hőkezeléssel kapott egy vagy több dehidrálási termékét, mint befolyásoló adalékot adjuk. 80 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás változata, azzal jellemezve, hogy a befolyásoló adalék hidrogén. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás változata, azzal jellemezve, hogy a befolyá- 85 soló adalék x-metilsztirol, ha izopropiibenzolt bontunk meg hővel. 4. Az 1., 2., vagy 3. "igénypont szerinti eljárás változata, azzal jellemezve, hogy a befolyásoló adalékkal együtt 90 valamely higítószert, előnyösen vízgőzt is használunk. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás változata, azzal jellemezve hogy az a koudenzálási termék, melyet hővel meg- 95 bontunk, az. izopropilbenzol. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás A'áltozata, azzal jellemezve, hogy 25% sztirol, 25% a-metüsztiról és 50% változatlan izopropilbenzol - keverékéből 100 álló nyers hőbontási terméket elkülönítünk, ezeket a keverékeket együttes polimerizálásnak vetjük alá, a keletkezett gyantát különA'álasztjuk és az át nem alakult hatóanyagokat több izo- 105 propilbenzollal a hőbontó fokozatba visszavezetjük. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás változata, azzal jellemezve, hogy az az
