123358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilképződmények előállítására, melynél ragasztószert használunk kötőanyagként

4 123358. aoelállal. bulilaceláüal 'ehetők ragadóssá. 2. Vegyi hatású szerekéi használunk, amelyek a ragadóképes állapotba hozható rostokat ragadóképessé leszik. így pl. cel-5 lulóz-roslok, alkalmas kezeléssel, észterré, sántát Iá vagy más oly származékokká alakíthatók ál, amelyek frissen duzzasztott állapotban ragadóképessck. 3. Ha a lalens ragadóképességű rostok 10 melegben képlékenyek, akkor a ragadóképesség meleggel idézhelő elő, vagy pedig •főleg ibolyántúli vagy a vörösen inneni sxigarakkal végzőit besugárzással vagy pedig egyidejűleg meleggel és besugárzással. 15 Ijgy pl. oly fonalak alkolfa lexlilképződményben. amely nem ragadós rostokból és tiszta gumiroslokból áll. a gumit ostokal ibolyántúli besugárzással tehetjük ragadoképessó. 20 4. A rostokat úgy is ragadókópessé lehetjük, hogy lalens ragadókópessógíí anya<got csapatunk le rájuk. így pl. nem ragadóképes anyagból való rostokat, egyenként enyvvel bevonunk és az enyvet a roslok;:n 25 megszárítjuk, mielőll más. be nem vonl vagy nem ragadóképes rostokkal kevernök őket. Az enyvel azulán vízzel való kezeléssel ragadókópessé tesszük, majd a ragadóképességel formaldehiddel való keze-30 léssel ismét megszüntetjük: azulán szárílás következik. Enyv helyett oly gyantái is alkalmaználunk, amely az egyik polimcrizáciös állapotbaji ragadóképes. 'najd e polimerizációs állapot megváltoztatásával. 35 pl. hevítéssel, a ragadó képességet megszüntetjük. ő. Lalens akliválószerl a ragadóképes állapotba hozandó, vagy a nemragadóképes rostokkal, vagy mindkellővel kapcsolallr.m 40 alkalmazhatunk, pl. oly módon, hogy a rostokat, összekeverésük előtl. ezzel a szerrel impregnáljuk. Az impregnálószerl azután utókezelés, pl. vegyszerekkel való kezelés, meleg vagy besugárzás útján akli-45 váljuk. amikor is a rostok egyúttal a ragadóképes állapotba mennek ál. A roslokal pl. oly folyadékkal impregnálhatjuk. amely szobahőmérsékletnél a roslokal nem oldja, azjonban alacsonyabb vagy magá-50 sabb hőmérsékletnél kielégítő hatású oldószerrré válik ós a rostokat ragadoképessó teszi., A rostokai, amíg ragadóképes állapotban vannak, lömörílhetjük, hogy érintkezési ,55 helyeiken, részben vagy teljesen egymáshoz tapadjanak és ille'lve vagy összeolvadjavíiak. Tgy pl. mechanikai nyomási vagy centrifugális oről fejthetünk ki a ragadóképes állapotban lévő képződményre, a ragadóképes átlapoL előhívása vagy meg- 60 szüntetése, alall vagy után. vagy pedig a símílás, dombornyomás, mintázás, nyomás, festés vagy más effajta hengerekkel végzett kezelés alatt, vagy pedig e műveletek közül többnek elvégzése alatt. A rostok a t>5 fonalak, huzalok, zsinegek, kötelek cérnázásával is lömörílhelők, járulékos külső nyomás és/vagy feszültség, centrifugális erő egyidejű alkalmazásával vagy anélkül» Így pl. egy ragadókópessé lett fonalat, fe- 70 szüllség ala.ll

. tekercsre vagy mag köré csévélhetünk. Szövetet nyomógörgők között is álvezelheli'mk, az összekevert roslok összesajtolására. A tömörítés mérve tetszés szerinti, az előállítandó termék mindenkori 75 tulajdonságai és a kívánt apprelálásnak megfelelően. A fonal fonása,, cérnázása és egyesítése a ragadóképes állapotba vezetés a alatt és vagy ulán eszközölhető, mialatt és ameddig a roslok még ragadóképes állapot- 80 ban vannak. Ily módon a ros'.oknak egymáshoz ós a l'onalakoz lapadása és a fonalaknak egymáshoz tapadása lelemesen fokozódik. Célszerűen az egyszerű fonalakat tesszük ragadókópessé és tömöríljük.ha 85 pedig szükséges, ragadóképességüktől isinél megfosztjuk azokat egyesítésük előli, úgyhogy az egyesílelt fonal vagy a lobbi pászmából csévélt kölél hajlékonysága nem csökken lényegesen. 90 A tömörítés"^! egyidejűleg, vagy a tömörítés után. a lexlilkópződményi oly kezelésnek vélhetjük alá, amelynek hatására a ragasztószer isméi hatálytalanná, azaz nem ragadóssá válik, úgyhogy a rost képződi- 95 meny új szerkezeiében rögzítve vail. A ra.gadóképes állapot megszűntetósél célzó kezelés mineműsége és méné. löbbek között, a ragadóképesség előhívására fog-iiiatosított kezelés módjálól ós mérvétől, valamint az 100 alkalmazotl latens' ragadóképes rostoknak mennyiségi viszonyaitól függ. Ha a ragadóképességet meleggel hívluk elő, akkor a ragadöképessóg magasabb •hőmérsékletre hevítéssel vagv lehűléssel szünlelhelő meg, 105 Ha az átalakítás vegyszerekkel toriéul, a ragadóképesség a vegyi hatású szer elpárologlalásáva 1, kivonásával. közömbösítésével, koagulállalásával, vagy pedig rögzítéssel, lecsapalássál, szétbontással vagy más uo efféle úton lörlént. Ha az átvezetés oldószerben részleges vagy teljes feloldásssal lörlént, akkor a ragadóképesség megszüntetése szükségessé -leheti a ragaszlőszer eltávolítását mosás és illetve vagy e1!párologtat- 115 lás. szétbontás, vagy koagulálás úlján. A ragadöképessóg előhívására alkalmazott szert csak akkor kell eltávolítani, ha annak