123286. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényképészeti részletmásolatok előállítására többszínű másolási előtétekből

10 133286. csökkentését idézi, elő, hanem azt is megengedi, hogy mindezeket gyakorlatilag megközelítőleg az egyenlő maximális sűrűségre beállítsuk, amely tehát pl. a S. 5 ábrán ábrázolt esetben megközelítőleg 0.25 középértékű. Ezzel lehetségessé válik egyetlen korrigáló maszkát előállítani, amely egyidejű másolással az összes fígyelémbejövő részlctképeket tartalmazza és i0 amelyet ebben az esetben 0.25 maximális sűrűségre és gyenge ellentétig hívunk elő. Ezt a maszkát (egy negatív) egyidejűleg a (pozitív) részmásolatokkal tovább másoljuk vagy más esetben a másolatokat 15 túlfedjük. Általában a következőképen járunk el: A festék elnyelési görbéjét a hullámhossztól függően grafikusan ábrázoljuk — leginkább kékeszöld, bíborvörös és 20 sárga festékről van zó — aztán számítsuk ki az elnyelések hányadosait, amelyet legcélszerűbben mint a hullámhossztól függő görbét szintén grafikusan ábrázolunk. Ezen a módon a másolófény hul-25 lárnhosszát közvetlenül megkapjuk. A festék töménységének a megfelelő választásával áz elnyelést ós az elnyelési hányadost megfelelően változtathatjuk és ezzel a választott másolófény részére a 30 legkedvezőbb hányadost kaphatjuk. A szabálytalan kép maximális sűrűsége függ a festék elnyelési tényezőjétől és azt előre meg lehet határozni. így tehát nagyon egyszerűen a legjobb másolófény, 35 illetve a legjobb másolófényeket nyerhetjük. • A szabálytalan képek maximális sűrűsége és a gammaértékek között az összefüggést, amelyre a kapott másolatokat 40 előhívjuk, geometrikusán felrajzoljuk — az egyszerűség kedvéért a választott példa esetében a másolatoknak egyenlő maximális sűrűséget kívánunk. A gammaérték hányadosa a maximális festékei» töménységgel fordítva arányos. A képszerű ábrázolásból azt vehetjük ki, hogy a szabálytalan kép, — amely oly festék elnyelésének köszönheti a keletkezését, amelynek nem kellene másola: ; o tot adnia a másolófényben, amellyel más festékképet másolunk -- sűrűségét illetőleg fordítottan arányos azzal a szabálytalan képpel, amelyet utóbb nevezett festék az elsőnek a másolófényében előidéz. .r

>5 A (6a) egyenesnek és a d"iH hiperbolának (6. ábra) a metszéspontja két szabálytalan képnek az abszcisszán leolvasandó sűrűségét mutatja, amelyek közül az egyiket úgy kapjuk meg, hogyha a (3) festék által alkotott festékképet inásol- 60 juk, a másikat pedig úgy kapjuk meg, ha a (2) festékből alkotott festékképet másoljuk, feltételezve, hogy a festéktöménység a képeknek a legerősebben festett helyein egymás között az ordiná- 65 tán, leolvasható arányban1

(kereken 2:1) áll. Ha a festéktöménységek más arányban állnak egymással, akkor nem két egyenlő sűrűségű szabálytalan, képet kapunk, hanem az egyik szabálytalan kép 70 annál erőebb lesz, minél gyengébb lesz . a másik. Egy pár összetartozó értéket a szabálytalan képek résizére a 6. ábrán a kereszttel jelzett két abszeisszaérték ad meg, egy 75 másik pár (a festéktöménység más arányánál nyerhető) értéket a ponttal jelölt abszcisszaértókek adnak meg. Láthatjuk, hogy az egyik szabálytalan kép gyengülése a másik szabálytalan kép erősödésével jár. 80 így érthető, hogy a reciprok viszonyt egy egyenes és egy hiperbola abszcisszáival tüntethetjük fel és pedig azon ordináta részére, amely a maximális festéktöménység arányát ábrázolja. 85 Ha egy festék elnyelése egy másik festék másolási fényében gyakorlatilag nulla, úgy a hyperbola a koordináta tengellyel vagy az egyenesvonal az ordináta tengellyel esik egybe. Ebben az esetben kizá 90 rólag csak egy festéknek az elnyelése jöhet számításba. A 4. ábrán megadott példában másoljuk pl. egy olyan hullámhosszúságú fénnyel a kékeszöld festéket, amelyet a sárga festék teljesen átereszt. 95 Ebben a példában a rajzi ábrázoláskor a 6b hyperbola eltűnne, ha a bíborvörös kép másolásához olyan másoló-fényt választanánk, .amelyet a sárga festék gyakorlatilag nem nyelne el. A bíborvörös festék WiO másol ófényének a sárga festék elnyelési területéből való eltolódása, nyilván a kékeszöld festék elnyelési területébe való eltolódását jelenti és úgy tűnik fel, mintha az setomifóle különbséget nem tenne ki. 105 hogy a másolási fény a sárga vagy a kékeszöld festéktől lesz zavarva. Azaz- az első pillanatra mindegynek látszik, hogy a másolási fényt, amellyel a bíborvörös festékképiet másolni akarjuk, a sárga fes- uo ték nyeli el zavarólag vagy a kékeszöld festék nyeli el zavarólag, úgyhogy az első pillanatra semmi különös hasznot nem hoz, a másolásii fényt abból a területből kivenni, amelyben a sárga festék elnyeletik tl5 és ehelyett olyan másolási fényt alkal-