123278. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolás villamos akkumulátortelepek töltési és kisülési állapotának mérésére

15ä»*378. kezesre álló (százalékokban kifejezeti) bánya da értendő). A találmány oly eljárás és ezt foganatosító kapcsolások, melyekkel " a 5 114121. számú lörzsszabadalom szerinti kapcsolás említett hátrányait kiküszöbölhetjük vagy gyakorlatilag jelentéktelen mértékre csökkenthetjük. Ezt a találmány szerinti eljárással úgy érjük el, 10 hogy a telep látszólagos belső ellenállásának maradandó változásakor (mely egy másik telep bekapcsolásakor áll be, vagy melyet pl. úgy idézünk elő, hogy összekötőlamellák kicserélésével egy és ugyan-15 azon telep ellenállását növeljük), az áramot a mérőműszerrel párhuzamosán kapcsolt (v) és eléje kapcsolt (r) ellenállásokkal mindaddig változtatjuk, míg a két telep ugyanazon töltési állapot'a 20 esetén az _(m) feszültségcsévén átfolyó áram ugyanaz lesz és így a műszer azonos kilengést mutat. Evégből a műszernek egy nagyobb belső ellenállású telephez való kapcsolásakor az áramot a (v) ellen-25 állásban növelni, az (r) ellenállásban pedig az áramot ugyanoly mértékben csökkenteni kell, hogy az (m) csévén átmenő áramlás állandó maradjon; ellenkező esetben az (m) csévén átfolyó áram 30 csökkenne és a mérőműszer az azonos töltési állapot ellenére is különböző mértékben lengene ki. A találmány szerinti eljárás különböző kapcsolásokkal valósítható meg, melyekre 35 a találmány szintén kiterjed. A rajz 1—3. ábráin a kapcsolásnak három különböző megoldási példája látható. Az 1. ábra szerinti kapcsolásnál állandó 40 (r) előtétellenállás helyett változtatható előtétellenállást,, valamint változtatható (v) ellenállást alkalmazunk. A két ellenállás szabályozását célszerűen egymással egyidejűleg végezzük. Evégből a (v) és 45 (r

) ellenállások beállítószerkezetei, pl. mechanikailag, úgy vannak egymással kapcsolva, hogy a (v) ellenállás minden egyes értékéhez az (r) ellenállásnak egy bizonyos meghatározott értéke tartozik. 50 így azután az ellenállások beállításával sikerül a (v) és (r) ellenállásokon átfolyó áramot úgy változtatni, hogy az (m) csévén átfolyó áram a műszernek más látszólagos belső ellenállású telephez való 55 kapcsolásakor és a két telep azonos töltési állapotánál ugyanaz lesz és így a műszer ugyana&t a kilengést mutatja. A 2. ábra szerinti kapcsolást oly esetekre alkalmazzuk, mek ékben egymástó' csak kevéssé eltérő kapacitású telepekbe: 60 való műszertípus létesítendő. A 2. ábrabéli kapcsolás, értelmében, mellyel tehát a mérési állandónak állandó értékei való tartását csak korlátolt kompenzálás: körzetben érjük el kellő pontossággal 65 állandó (v) ellenállási alkalmazunk, mely nek egyik végét a (\v) gáttal köt jük össze; míg annak másik végét egy bizonyo: .kiegyenlítés beállításához az (r) ellenállá: tetszőleges pontjától potenciométer- 70 kapcsolás módjára ágaztatjuk le. Az (r; ellenállásnak^, azt a részét•, mely a (v, ellenállásnak az (r) ellenállástól való el ágaztatási pontja és az (m) cséve között van, jelöljük (q)-vel. így ennél a kapcso 75 lásnál a mérési állandó értéke a következő: , , / i x (r—c0 r+m+(m+q). - — Ez esetben a kompenzálást a (q) ellenállásrész változtatásává! foganatosítjuk 80 A mérési állandó egyenletéből látható, hogy (q) változtatásával a mérési állandf értéke is változik. A (q) ellenállásrés; azonban egyszer pozitív, másszor negatíx előjellel szerepel. így a változás befolyás: 85 nem nagy és bizonyos határokon belü gyakorlatilag elhanyagolható. Ily kapcsolással a fenti feltételeket a 2. ábra kapcsán említett esetekre szin tén kielégíthetjük. 90 Hogy továbbá, különböző kiegyenhtés nél, a feszültségállandónak minden eset ben gyakorlatilag tetszetőleges pontosságú egyenlőségét érhessük el, a 3. ábn szerint a (w) gáttal párhuzamosan (p; 95 ellenállást kapcsolunk-, melytől a kiegyen lítéshez szükséges kiegyenlítőfeszültséget az állandónak választandó (v) ellenállá: egyik végével ágaztatjuk el, amikoris : (p) potencióméterellenállás megválasz 100 tásával különböző kompenzálások beállí tásánál a kapcsolási berendezés feszült ségállandóinak gyakorlatilag tetszőlege: pontosságú egyenlősége érhető el. A 3. ábra esetén a mérési állandó érték: 105 a következő: r-fm +r. m : (v + p. /l —•«/• *) aholis % a potencióméterellenállásnal (a potenciométer beállítása szerint) ké része közötti viszony. Ez esetben a kom no penzálást a változtatásával foganatosít juk. Látható, hogy ez esetben is « változ' sával a mérési állandó értéke is változik. Ezt a változást azonban tetszőleges ki'-