123260. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső
Megjileut 1940» évi március lió 1-én. MAGTAB KIRÁLYI iffll SZABADALMI BIEÓSAÖ SZABADALMI LEÍRÁS 133260. SZÁM. VII/j. (Vll/d.) OSZTÁLY. — P. 9311. ALAPSZÁM. Villamos kisütőcső. N. V. Philips' Gloeilampenfaforieken cég, Eindhoven-beii (Németalföld). A bejelentés napja 1938. évi március hó26-ika. Németalföldi elsőbbsége 1937. évi március hó30-ika, A találmány villamos kisütőcső egy vagy több szekundériemisszióelektródát tartalmazó elektródarendszerrel. Szekundéremisszióelektródán itt oly testet értünk, 5 mely legalább felületének egy részén át primérelektronáram felcsapódásánál szekundérelektronokat könnyein emittáló anyagból van. Ezeket az elektródákat ú. n. szekundéremissziólámpákbain, elektron-10 sokiszorozókbain,- stb. alkalmazhatjuk. Javasoltak már különbözői oly anyagokat, melyeket szekundéremisszióelektrono. kat emittáló elektródák felületéin alkalmazhatunk. Az ismert szabadalmi leírásokban 15 és publikációkban többnyire alkálifémekről, pl. céziumról és íöldalkalifémekrőU vagy ez elemek oxidjairól is van szó. Ha az irodalomból, ismeretes anyagokkal vizsgálatokat végzünk, több, az első pillan-20 tásra megmagyarázhatatlan és igen önkényes jelenségre bukkanunk. Pl. azt találtuk, hogy az alkali- vagy földalkali fémmel borított elektróda szekundéremissziójának különböző kezdeti értékei lehetnek és a 25 szekutndéremisszió a csői üzeme közben is változhat, még pedig bizonyos esetekben tetemesen növekedhet. Másrészt az mutatkozott, hogy az oxidok szekuindéremi&zsziója a csői üzeme közben sokszor csök-30 ken. Számos vizsgálat alapján végül megállapítottuk, hogy a legkedvezőbb eredményekel a találmány szerinti villamos kisütőcső alkalmazásával érhetjük el, A találmány 85 szerinti kisülőcső egyebek közöli oly szekundéremisszióelektródával ellátott elektródarendszert tartalmaz, mely a felületének legalább egy részén át alkali-, földalkali- vagy földfémek egy vagy több, előímyösen nemvezető vegyületéből van és 40> ennél a csőnél szerveket alkalmazunk oly kémiai anyagoknak a csőibe való juttatására, illetve a csőben való fejlesztésére, melyek a cső üzeme közbein esetleg képző- • dött alkali-, földalkali»- vagy földfémet 45 vegyületté alakítják át. Alkálifémeken a lítium, nátrium, kálium, rubidium és cézium fémeket, földalkalifémeken a kalcium, stroncium, bárium fémeket, valamint a , jelen esetben a berillium és magnézium fé- 50• meket is, földfémeken pedig az aluminium, szkandium, ittrium, lantán fémeket és a . iantanidcsoport (ritka földfémek) egyéb féméit, továbbá a titániumot, cirkóniumot, hafniumot és tóriumot értjük. 55-Ugyanis megállapítottuk, hogy a szekundérejektronokat könnyen emittáló anyagok alkalmazásánál fellépő:, meglehetősen önkényes jelenségeket az idézi elő', hogy a szekundéremisszióeiektróda a leguagyobb 60• szekundéremissziójú, ha alkali-, földalkalivagy földfém vegyületével ]>orítjuk, mellnek szekundéreleklronemisszióképessége a megfelelő féménél sokkal nagyobbnak bizonyult. Továbbá kitűnt, hogy ha ilyen 55. vegyületből kiindulunk, a szekundéremisz_ szió a cső üzeme közben csökken, ami valószínűleg annak ä következménye, hogy a vegyület a használat közben részben bomlik és szabad fém keletkezik. Ha sza- 7Q. bad fémet gyakorlatilag nfm tartalmazó