123257. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sűrítőelektródák előállítására

2 isdssv. egyik gyűrű anyaga a végleges alakjáva még nem hozott anyagnak az illető gyűrű közvetlen közelében levő körzetéből folyik hozzá. Ha, amint ezt a 3. ábra jelzi, ame-5 lyen egy e meggondolás alapján készült, azonban nem. sikerült elektródát tüntettünk fel, a gyűrűk közeit középen osztjuk, úgy közelfekvőnek látszik, hogy, ha az e válaszvonalak közötti körzeteket te-10 kintjük a közrezárt gyűrűk hozzáfolyási körzeteinek, ezzel a látszólagos áramlási körzettel az összes gyűrűk számára azonos magasságot kaphatunk, ha az áramlási körzetek (b) szélessége az összes gyű-15 rűk számára azonos. Ha e közelfekvőnek látszó elv alkalmazásával deformálunk^ kitűnik, hogy a belső gyűrűk csak igen tökéletlenül alakulnak és hogy a kapott termék gyakorlatilag használhatatlan, 30 amint ezt a 3. ábra világosan mutatja. Ebből következik, hogy az alakváltozás elleni ellenállás a közép felé erősen növekedik. Felismertük, hogy a valóban érvénye-25 sülő áramlási körzet az előbbiekben jelzett, látszólagos áramlási körzettől eltér. Egy gyűrű valóban érvényesülő áramlási körzetén az a körzet értendő, amelyből az illető gyűrű anyaga származik. 80 A fenti felismerés alapján azt találtuk, hogy a valóban érvényesülő áramlási körzet alakját az alkalmazandó készülék pontos kialakításával befolyásolhatjuk akként, hogy az előállítandó test végleges 35 alakját előre lehet meghatározni. A külső gyűrű látszólagos áramlási körzetét a találmány szerint csökkentjük. Azt találtuk, hogy ekként valamennyi gyűrű valóban érvényesülő áramlási kör-40 zete belülről kifelé mindinkább csökken. E célból, mint már megadtuk, a fecskendezési pasztillákat nem alakítjuk nagobbra az előállítandó elektródák külső köpenyénél. 45 A. találmány szerinti rendszabály alkalmazásával a különböző gyűrűk valóban érvényesülő áramlási körzeteit akként befolyásoljuk, hogy az alakváltozás elleni ellenállásnak befelé való növekedése, ami 50 az egyenlőtlen gyűrűmagasságot eredményezi, kiegyenlítődik és az előbbiekben leírt testek egyetlen anyagdarabból a hideg fecskendezési eljárással előállíthatók. Nyilvánvaló azonban, hogy az anyagnak 55 sajtolás közben alkalmat kell adni, hogy a megmaradó elektródafenékben kívülről befelé folyjék. E célból, amint ezt már említettük, a fenéknek mindenkor legalább oly vastagságúnak kell lennie, mely a gyűrű vastagságának gyakorlatilag 60 legalább négyszeresét teszi ki. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy még további sajtolásnál, mivel az anyag számára az áramlási lehetőség már nincsen meg, az anyag kívülről befelé többé nein fiö mozoghat, aminek az a következménye, hogy csakis a külső gyűrűk szállnak fel erősen, így tehát alkalmatlan elektródákat kapunk. , A találmány szerinti eljárás egyik fö- 70 ganatosítási módja szerint a sűrítőelektródákat az elektródák fenekének szintjében oldalsó, gyűrűalakú karimával látjuk el. , A találmányt még részletesebben a 75 rajz kapcsán magyarázzuk-meg, amelyhez megjegyezzük, hogy ez egyszerűség kedvéért csak kis számú gyűrűt ábrázol, ámbár nyilvánvaló, bogy a találmány szerinti elektródák tetszőleges számú 80 gyűrűvei előállíthatók. Az 1. ábra olyan sűrítőelektróda hosszmetszetét mutatja, mely az (1) fenékből és a (2, 3, 4) gyűrűkből áll, A fenéknek a külső oldalon (5) karimája van. Az 85 ilyen testet elő lehetne állítani esztergálással, a találmány szerint azonban a hideg fecskendezési eljárással állítjuk elő. Ez az eljárás, mint már említettük, egyszerű, pl. csészealakú testek előállí- 90 fásával kapcsolatban ismeretes. Ez esetben két részből álló készüléket alkalmaznak. Az ismert javaslat alapján a 2. ábrán metszetben látható készülékhez jutnak, mely a helytálló (6) asztalból és 95 mozgatható kölyűből áll. Az asztalra a (P) pasztillát helyezzük. A kölyű hengeres nyílású (7) testet, valamint több gyűrűalakú (9, 10) kölyűrészt tartalmaz. A (7) testben (11) bővület van, mely a már 100 említett (5) karimát formázza, amely szükséges ahhoz, hogy a sajtolási folyamatot követően a tárgyat a formából eltávolíthassák. Azt találtuk azonban, hogy az ilyen sajtolási forma teljesen használ- 105 hatatlan volna, mert a 3. ábrán látható elektróda adódnék. Ezzel a készülékkel nem lehet a sajtolási úgy végezni, hogy a belső gyűrűk is kellő magasságúakká váljanak. Azt talál- 110 tuk, hogy ez a jelenség a következő okokra vezethető vissza: A 3. ábra vázlatosan jelzi a látszólagos áramlási körzeteket, azaz azokat a körzeteket, amelyekről fel lehetne tété--.115 lezni, hogy azokból egy-egy gyűrű forrná-