123255. lajstromszámú szabadalom • Elhangolást jelző berendezés
123255. s A 2. ábra (a) görbéje szemlélteti a (33) lemezre ráadott feszültségkülönbség változását, mialatt az (U) hangolóeszköz egy modulált hordozóhullám frekvencia-5 sávján végigmozog. Az (U) hangolóeszközt a vevőkészüléknek hangolásánál az óramutató járásának irányában mozgatjuk valamely adott frekvenciáról magasabb frekvenciára és viszont. Látható, 10 hogy a feszültség pl. a kívánt jelnek (f 3 ) rezonanciafrekvenciájától távolfekvő (f j)' és (f5 ) frekvenciáknál csekély. Ha a vevőkészülék az (U) hangolóeszközzel az (f2 ) frekvenciára van hangolva, a feszültség 15 maximális pozitív értéket vesz fel, azután zérusra esik, ha a vevőkészüléket aZ (f3 ) frekvenciánál pontosan a kívánt jelre hangoljuk. A hangolószervnek további mozgatásánál magasabb frekven-20 ciák felé a feszültség az (f „) frekvenciánál maximális negatív értéket vesz fel és ismét 0-ra esik, ha a vevőkészüléket a még magasabb (fg ) frekvenciára hangoljuk. Az (a) görbe lefolyása tehát azt mu-25 tatja, hogy a (33) lemezen fellépő feszültség, nagyságrend és polaritás tekintetében, a pontos hangolási beállítás szomszédságában fekvő pontokban felel meg a vevőkészülék elhangolása értékének és 30 irányának. Az (a) görbével szemléltetett feszültség felhasználható önműködő hangolás-szabályozásra. Az 1. ábrán ezt a (13) frekvenciaátalakítóhoz menő (53) vezeték jelzi. Hogy a (31, 32) elektródák 35 számára oly feszültséget kapjunk, amely a (17) szűrőnek a kívánt jelhordozóra való reagálásától függ, vezérlőelöfészültségét vezetünk "le a (18) detektor (57) terhelési ellenállásából és a (30') telep-40 bői. A (38) ellenállás és a (38') kondenzátor arra való, hogy meggátolja (28) alacsony frekvenciájú modulációnak a (31, 32) elektródákhoz jutását. A (31, 32) elektródákon a vevőkészüléknek a kívánt 45 jelre hangolása közben fellépő feszültségváltozást a 2. ábra (b) görbéje szemlélteti. Azt látjuk, hogy a feszültség pozitív, ha a vevőkészülék a kívánt jelfrekvencia alatti (fx ) frekvenciára van han-50 »óivá és maximális- negatív értékre sülylyed, ha a vevőkészülék pontosan (f 3 )-ra van hangolva, majd újból pozitív irányban emelkedik, ha a vevőkészüléket oly frekvenciákra hangoljuk, amelyek az (f 3 ) 55 frekvenciánál nagyobbak. A (14) cső működési módját — a vevőkészüléknek a kívánt frekvenciára hangolása közben—a 3. ábra nyomán is mertetjük, ahol (25) a (14) katódsugárcső (25) fluoreszkáló ernyője és a (32, 33, 34) 60 elektródák úgy vannak rajzolva, mintha a (25) fluoreszkáló-ernyőn kívül feküdnének. Ez azonban csak a világosabb szem- -léltetés kedvéért történt. A (25) fluoreszkáló-ernyőn hitelesített 65 (58) skála van. Látható, hogy a (33) és (34) elektródák közötti feszültség nulla lesz és a (31) és (32) elektródák között maximális pozitív feszültség jelentkezik, ha a vevőkészüléket (fi) frekvenciára 70 hangoljuk. Ebben az esetben a katódsugár a (31) lemez felé térítődik el, míg a (33) és (34) lemezek hatástalanok maradnak. Ennek következtében a fluoreszkáló-ernyőn fellépő világító folt a szaggá- 75 tott (e) vonalon, a (31) lemezhez legközelebb fekvő (x) pontban fog mutatkozni. Az (f2 ) frekvenciára hangolásnál a (31) és (32) elektródák nem okoznak eltérítést és a világító folt, a szaggatott (e) 80 vonalon, az (y) pontban, a (33) lemez közelében jelenik meg. Ha az (Ü) hangolószerkezetet az óramutató járásának irányában forgatjuk és a kívánt jelhez alacsonyabb frekvencia felől közlekedik, 85 akkor a világító folt két koordinált irányban eltolódik és a szaggatott (e) vonallal jelzett körpályán, az óramutató járasának irányában, a (32) lemez közelében fekvő (z) állásba mozog. E helyzet jelzi, go hogy a vevőkészülék pontosan a kívánt jelre van beállítva. A hangolószerkezetnek magasabb frekvenciák felé továbbmozgása alatt a világítófolt az (e) pályán tovább mozog jobbra és végül ismét a('t>5 (31) elektróda közelében fekvő (x) pontba jut, ha a hangolás a kívánt jeltől távolodik. A világítófolt mozgása tehát az (U) hangolt szerkezet mozgásától függ, mégpedig oly módon, hogy a hangolás min- íoo denkori beállítása könnyen felismerhető. Az ismertetett elrendezés korszerű szuperheterodin-vevőkészülékben csak kevés .járulékos kapcsolóeszközt tesz szükségessé. Az (58) skála úgy hitelesíthető, íoa hogy kilohertzben adja meg az elhangolási fokot. Az (e) körpálya átmérője a (17) szűrő bemeneti amplitúdóval ingadozik és ez okból kívánatos lehet oly erősítés-szabályozás alkalmazása, amely no még egyenletesebb bemeneti amplitúdót juttat a (17) szűrőhöz, mint a rajzban jelzett szabályozás. Hogy a világítófoltot legnagyobb világítási erősséggel való megjelenésre kész- 115 tessüki ha a vevőkészülék ä kívánt jelre