123223. lajstromszámú szabadalom • Elektródaelrendezés nagyfeszültségű katódsugárcsövekhez, főként távolbalátási célokra

Megjelent J940. évi február hó 15-én. M A G Y A lí KIR A LYI «| 3§|Ä SZABADALMI BffiÓSÍ ö SZABADALMI LEÍRÁS 123223. SZÁM. VII/d. OSZTÁLY. — JF. 8394. ALAPSZÁM. Elektródelrendezés nagyfeszültségű katódsugárcsövekhez, főként távolbalátási célokra. Fernseh Akt.-Ges. cég:, Berlin-Zehlendorf. A bejelentés napja 1938. évi december hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi december hó 9-ike. Elektronáram, illetvie az elektronáram által kiváltott fényerősség vezérlésére kisütŐcsövekben, pl. katódsugárGSövekben tudvalevően a katódához viszonyítva negatív 5 potenciálú elektródát használnak. Ez a Wehnelt-henger néven ismert vezérlő elektróda célszerűen kis henger, amelynek átmérője és hossza közelítően egyenlő vagy a katóda előtt elhelyezett lyukasztott el-10 lenző, vagy pedig a kettő kombinációja. Katódsugár csövekben nagyon világos képek létesítéséhez szükséges a sugárteljesítmény fokozása és ez a legegyszerűbb módon, igen nagy feszülteégek (több 10.000 15 volt) alkalmazásával történik. A szokásos, rövid és a katódától elfordított oldalán nyitótt Wehnelt-hengereknél lehet ugyan a csöveket 10.000 voltig terjedő feszültségekkel működtetni, de az 20 ezekben a berendezéseikben gyakran fellépő vademisszió, amelyet az anóda körülfogásáuak nevezhető hatása, vagy autóelektronos kisülés okozhat, a szokásoss elektródaelrenciezéseknél nagy feszültségek esetén a 2ó csőnyak átütéseit okozhatja. «Körülfogás» alait a Wehnelít-hengert oldalt körülfogó és hátulról a .Wehnelt-henger hátsó nyílásáu át ható anódmező befolyásiát értjük. Ez a veszély az anódfeszültség növekedésé-3(. vei nő és nagy üzemi bizonytalanságot okoz. A fentemlítiett hátrányok elkerülésére a találmány értelmében a Wehnelt-hengert csőalakúra készítjük, amely az egész lapí-3ő tást, valamint a katóda hozzávezetéseit ernyőzi és melyet maga a láb, pl. béklyó segítségével tart. Ha a katóda vezetékeit és a Wehnelthenger vezetékét a lapításon vezetjük keresztül, akkor az üzemben a lapításnák *(> a katóda sugárzása okozta felmelegedése és a Wehnelt-henger nagy negatív előfeszül tsége folytán, az üvegeteMrolizis a lábat tönkre teheti. Ennek megakadályozására a lábat magát távolabbra helyezhet- 45» nők a katódától, de akkor meglehetősen hosszú katódvezetékekre volna szükség. Az ilyen láb kialakításánál, amelynek mechanikai megszerkesztése körülményes, üzemben a katódcsúcs a felmelegedés foly- 50 tán lassan eltolódik. Az ilyen eltolódás azonban nagyon hátrányos. Ennekfolytán arra kell törekednünk; hogy a katóda hozzávezetései lehetőleg rövidek legyenek. A találmány értelmében ezeket a hátra- 55. nyokat is kiküszöböljük, amennyiben a csőalakú Wehnelt-henger tartójául csőalakú beolvasztott részt alkalmazunk, amely a csőfallal és a katódát tartó lapítássál a csövet légmentesen elzáró szerkezeti egy- 60-séget alkot és a lapítást egész hosszán vagy annak egy részén kis távolságban körülövezi. A Wehnelt-henger, valamint a csőalakú tartó hossza átmérőjüknek többszöröse. Elszigetelés céljából a katóda fűtő- 65-vezetékétől, a Wehnelt-henger vezetéke külön a Wehnelt-hengernek a katódától elfordított nyílása közelében van átvezetve a csőnyak falán. A Wehnelt-henger ilyen kialakításával 70» több előnyt érünk el. A Wehnelt-henger megnyúlt alakja folytán a «körülfogás»-! és ezzel együtt a csőnyak átütéseinek a veszélyét elkerüljük. Továbbá jó