123204. lajstromszámú szabadalom • Gázzal vagy gőzzel töltött kisütőedény

Megjelent 1940 évi február hó 15-én. MAÖYAR KIRÍLYI SZABADALMI BIRÓSlfl SZABADALMI LEIRAS 1«3»04. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — JET. 10391. ALAPSZÁM. Gázzal vagy gőzzel töltött kisütőedény. Patentverwertung- Gesellschaft mit beschränkter Haftung" „Hermes", Berlin. A bejelentés napja 1938. évi augusztus hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi augusztus hó 7-ike. A találmány oly kisütőedényekrie vonatkozik, melyeknél a kisülés elektronforrás és egy vagy több anóda között megy végbe és amelyek nagyfeszültségű ára-5 mok vezérlésére vagy átalakítására használhatók. Ily kisütőedényeknél visszagyújtásokat vagy átgyújtásokat a nagy üzemi feszültség ellenére biztonsággal meg kell akadályoznunk. A találmány 10 értelmében a kisülési pálya mentén való egyenletes feszültségeloszlás végett a közbenső elektródákat úgy képezzük ki, hogy az egymásra következő elektródák közti meziővonalaik a kisülési pályához rézsúto-15 san helyezkedjenek el és a kisülés terében lévő pozitív vagy negatív töltéshordozókat vezietőrészek felé tereljék. Különösen előnyös, ha az elektródákat úgy képezzük ki, hogy több oly csatorna ke-2G leitkezik, melyek' méretei a kisülési pályára harántirányban viszonylag kicsinyek. Ily módon elérjük, hogy az egyik vagy másik értelemben kitérített töltéshortdozók rövid röppálya után féniüS 25 részbe ütköznek. Ajánlatos, ha gondoskodunk arról, hogy a lépalakú ríész egyes kamráinak hossza egyenlő vagy nagyobb legyen, mint azoknak szélessége. Az 1. és 2. ábrán ily elektródarendsze-30 reket tüntettünk fel. E rendszeriekben a lépalakú (1) rész nagyabb átmérőjű hen. geres (2) csőből és e csővel körülvett több kisebb átmérőjű (3) csőből van összetéve, amint a 2. ábrán látható. A lépalakú (1) 35 részihez annál nagyobb átmérőjű hengeres (4) rész csatlakozik, amely a következő elektródarendszer lépalakú részét zárja körül, A lépalakú rész középső zónája meg van hosszabbítva és a megelőző elektródához képest kiáll. Ezzel két szőni- 40-szé'do« gömbfelület között létesülő mezőéioszláshoz hasonló mezőképet érünk el. A lépalakú rész finomabb felosztásával és az egyes zónák megfelelően lépcsőzött elrendezésével az említett két gömbfelület kö- 45 zötti mezőeloszlást messzemenően megközelíthetjük. A mezőeloszlást az elektródák közötti vékony vonalakkal jelöltük. A szomszédos elektródák közötti, a kisülési pályához képest rézsútosan elhelyezkedő 50* mezővonalak a töltéshordozókat, függetlenül attól, hogy azok pozitív vagy negatív töltésüek és a kisütőedény anódája vagy katódája felé repülnek, kitérítik, amelyek azután közbenső elektródák fémes f elüle- 55 teire csapódnák. Ily módon azokat a kisülési pályáról elvonjuk és ártalmatlanná tesszük. A lépalakban kiképezett részek helyett több központos hengert is alkalmazhatunk. 60' Az ismertetett forgásszimmetrikus közbenső elektródák esetén ez a hatás a for, gástengelyben vagy annak közelében repülő töltéshordozókra nem érvényesül teljesen. Hogy ezeket a töltéshordozókat is 65-ártalmatlanná tegyük, azokat ax anóda .gyakorlatilag mezőmentes üregébe vezethetjük, úgy hogy azoknak a.z elektródákon való felosapódásalkor kiváltott elektronok a kisülési pálya ionizálását nem 70" igen segíthetik elő. Eljárhatunk úgy is, hogy a központo-