123200. lajstromszámú szabadalom • Emelőhevederes sínkötés

Megjelent 1940. évi február hó 15-én> MAGTAB KIRÁLYI W^mM SZABADALMI BIKÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 12320O. SZÁM. V/a/l. OSZTÁLY. — M 8634. ALAPSZÁM. ^***^"^— ^•* ^^ 11 ^—^—^— **^—•^•^—^—^—^•^^ Emelőhevederes sínkötés. Fényes József tisztviselő és Propper István tisztviselő, Szolnok. A bejelentés napja 1939. évi február hó 1-ike. Az eddig ismert sínkötések hátránya, hogy a sínvégek a vasúti kerekek nyo­mása alatt, váltakozva lenyomódnak és­; fjedig úgy, hogy a menetirányba eső 5 egyik sínvég a nyomás alatt lesüllyed és a kerékkoszorú nekiütközik a még nyomás alá nem került másik sínvégnek, ami egyrészt e sínvégeket eresen igénybe veszi, másrészt pedig a jármű rázkódását 10 és zökkenését idézi elő. A találmány szerinti emelő hevederes Sínkötés e hátrányokat megszünteti és a jármű zökkenés és rázkódtatás nélkül, egyenletesen halad, 15 A találmány szerint a sínvégek belső oldalán, a sínnel párhuzamosan, ívelt futófelületű, egyik oldalon peremmel el­látott, emelőheveder van megerősítve; E heveder támsarukkal van kitámasztva 20 és alátétlemezek révén, a szokásos mó­don, a sínvégekhez van erősítve. E heve­der ívelt futópályájának legmagasabb pontja a sínvégek ütközési síkjában van, A kerék haladásakor nyomókarimájával 25 vagy peremével a hevederre fut és a karima a heveder emelkedő pályája foly­tán a keréknyomást a sínről fokozatosan átveszi, a sínvégeknél pedig, hol ez az emelkedés a legnagyobb, teljesen teher-30 mentesíti, úgyhogy a kerék a sínvégek­nél teljesen simán és zökkenés nélkül ... halad át. A heveder legmagasabb pont­ján túlhaladva, a keréknyomás a heve­derről fokozatosan a sínre tevődik át, •$& lílásik kiviteli alakjánál, melyet cél­szerűen oly síneknél használunk, melyek több darabból, nagy hosszban vannak összehegesztve, vagyis, melyeknek nagy dilatációjuk van, a sín végek kifelé van­nak hajlítva és a sínvégek belső oldalán 40 elrendezett hevedernek a kihsjlított sín­végek hajtásához illeszkedő tőkéje van; mely a kerék haladásakor a kerék teljes nyomását átveszi, úgyhogy a kerék, nem a sín végeken, hanem a tőkén fut, úgy- tö . hogy teljesen simán halad át a sínkötés helyén. A hevedérnek a kerékperem ve­vezetésére szintén oldalperemmel ellátott, ívelt pályája van, mely azonban nem annyira a kerék megemelésére, hanem 50» csak a kerék oldalirányú kilengésének megakadályozására való. A rajz a találmány két példaképem kiviteli alakját tünteti fel, melyektől a gyakorlatban, lényegüknek módosítása 55. nélkül, el is térhetünk. Az 1. ábra az eddigi sínkötéseknél a kerék­nek a szembenlévő sínvéghez való ütkö­zését vázlatos oldalnézetben tünteti fel. A 2. ábra a találmány szerinti sínkötés 6» elvét vázlatos oldalnézetben tünteti fel. A 3. ábra a találmány szerinti emelő­hevederes sínkötés részleges oldalnézete. A 4. ábra metszet a 3. ábra A—B vonala szerint. Az 65» 5. ábra a sínkötés vázlatos felül­nézete, A 6.: ábra másik kiviteli alakú sínkötés Vázlatos felülnézete. A .7. ábra az alátétlap felülnézete. A 70« á. ábra metszet á 6* ábra C—D vonala szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents