123193. lajstromszámú szabadalom • Mozgóelektródás galván-elem

* Megjelent 1940. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEIRAS 133193. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. — B. 7623. ALAPSZÁM. Mozgóelektródás galvánelem.' Ifj. Remisen József kertész* Budapest. A bejelentés napja 1938. évi december hó 28-ika. Ismeretes az eddig használt galvánelemeknek azon tulajdonsága, hogy huzamosabb állandó igénybevétel alkalmával az elem elektromos ereje fokozatosan 5 csökken, míg végre áramszolgáltatása majdnem teljesen mégszűnik. A sarkok zárásakor ugyanis k miai vegyfolyamat révén hidrogén fejlődik, s az buborékok alakjában az elektródokra ül, miáltal 10 gátolja az elektródoknak az elektrolittel való közvetlen érintkezéseit. Ezen káros befolyást még nem sikérült tökéletesen kiküszöbölni, úgyhogy az elemeket használat közben gyakran kell hosszabb ideig 15 pihentetni. Emiatt az elemek huzamosabb ideig való áramszolgáltatásra, (pi. rádiónál, világításnál)-nem alkalmasak. Jelen találmány tárgya ezen hibákat van hivatva teljesen kiküszöbölni az 20 elektródok mozgatása által, ami vagy óraszerkezet, vagy súlyszerkezet, de legcélszerűbben —" több elem esetén — • néhány elemcella áramának felhasználásával egy gyenge áramú elektromotor 25 által történik, mimellett a fordulatszámot alkalmas áttétellel annyira lefokozzuk, hogy az elektródok elektrolitban levő felülete kb. percenként legyen az elektrolitból kiemelve, illetve kifordítva és 30 ugyanakkora elektródfelület legyen újra az" elektrolitba süllyesztve, befordítva, illetve elektrolittal elöntve anélkül, hogy az áramszolgáltatás egy pillanatra is megszakadna. Az elektródok ilynemű 35 mozgása következtében a bubroékok káros hatásukat nem tudják kifejteni, miáltal az elem állandóan egyforma erős áramot ad, míg csak az elektrolit vagy az elektród el nem fogy. A mellékelt rajz a találmány példa- 40 képeni kiviteli alakjait tünteti fel, ahoi az 1-ső és 2-ik ábrán egyik oly kiviteh mód van feltüntetve keresztmetszetben, ahol az elemek egy közös a) elemedényben akként vannak elhelyezve, hogy a: 45 (b) választófalakkal egyforma rekeszekre van osztva. Ezen elemedény két végénei tetején vannak a (c) csapágyak, melyekben fekszik a (d) tengely, ennek a csapágyakon belülfekvő részén van a kétcsap 50 ágy mellett elhelyezve és a (d) tengelyhe; (e) csavarokkal rögzítve a két (f, f) elektródtartó, melyek végeinek furatába] van a két (g, g) tengely átfűzve, a tetejér pedig elektromosan szigetelő anyagbó; 55 álló (h) gyüjtősín, amelyen minden elem fölött két-két egymástól szigetelten elhelyezett (i) kontaktus van. Hogy a/ egyik elem elektródja a másikétól elektromosan szigetelve legyen, azért a kél 60 (g) tengelyre a (j) elektromosan szigetele anyagot húzzuk (pl. gumicsövet). Ezen szigetelt (g) tengelyekre akasztjuk a (k) kampóknál fogva az elektródokat, melv kampók az egyik elektródhoz {pl. szén- 65 hez) az (1) szegecsekkel vannak erősítve, a másik (m) elektród (n) szigetelők közbeiktatásával (0) gumi- vagy vászonszalaggal van az előbbeni (pl. szén) elektródho:rögzítve. Az áramlevezetés az egyik 70 elektródról (pl. a szénről) (p) és a másik éTektródrőT (pl. a cinkről) (r) szigetelt huzalokkal történik, melyeknek egyik vége a szén elektród kampójához, illetve