123192. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó adócső és eljárás annak működtetésére

Megjelent 1940. évi február hó 15-én. MA6YAR KIßÁLYI W^aÄ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123192. SZÁM VII/J. OSZTÁLY. — M. 7580. ALAPSZÁM. Távolbalátó adócső és eljárás annak működtetésére. Radio Corporation of America cég', New York, mint Iams Harley Anibrost», Berkeley Heigrhts, N. J.-i iakos jog-utódja. A bejelentés napja 1938. évi október hó 25-ike. A. E. Á-beli elsőbbsége 1937. évi október hó 26-ika. A találmány távolbalátó adóberendezésekre és különösen tökéletesített katódasugaras távolbalátó adócsövekre, valamint ilyen csöveknek adórendszerekben való 5 működtetésére irányul. A katódasugár-adócsövek egyik fajtájánál a távolba átviendő tárgy optikai képét olyan mozaikelektródán alakítjuk ki, amely általában szigetelőaljzatból, annak 10 mellső felületén lévő nagyszámú, különálló, fényérzékeny elemből és annak hátsó felületére felvitt vezetőbevonatból áll, mimellett a mellső felületet az optikai képpel megvilágítjuk és a katódasugárral letapo-15- gátjuk, olyan áramok előállítására, amelyek a mozaikelektróda vezetőbevonata és a föld közé kapcsolt kimenőellenállason folynak le, képjeleik keltése céljából. A jelelektróda fény elnyelő tulajdonsága 20 folytán előnyösnek mutatkozott, hogy az optikai képet a mozaikelektródánalv ugyanarra az oldalára vetítsük, amelyet a katóidasugárnyaláb letapogat. Ilyen esetben a képet vetítő optikai rendszer tengelye a 25 mozaikelektródára merőleges, hogy a képnek az elektróda felületén való f ókuszbagyüjtóse egyenletes legyen, azonban az elektronsugarat előállító és irányító elektronkilövelő-berendezés tengelye a mozaik-30 elektródával szükségképpen hegyesszöget zár be. Ez elrendezés folytán a katódasugárnyaláb letapogatta területnek a kívánt derékszögű négyszögalak helyett inkább trapézalakja van. A letapogatott 35 mintának ez a torzulása a vevőállo[máson a visszaadott kép megfelelő torzulásában mutatkozik • amennyiben a visszaadott képnek szintén trapézalakja van, amelynél az eredetileg függélyes határolóélek egymás felé hajlanak. Az ilyen, ú. n. 40 ,.zárókő"-toirzítás az elektronsugarat letapogató rendszerben kiegyenlíthető, azonban az ilyen kiegyenlítés nem kívánatos áramköri elemek alkalmazásait teszi szükségessé, amelyeket a cső működése közben 45 aránylag nehéz szabályozni. Olyan csövek, amelyek szigetelőaijzaton egyoldalt alkalmazott mozaikstrukturát használnak fel, amely szigetelőaljzat másik oldalán fémbevonat vagy jölanóda 50 van, bizonyos miértekig olyan torzításra is hajlamosak, amelyet „fekete folt" („black spot") torzításnak neveznek. Ez a torzítás úgy lép fel, hogy letapogatás .alatt a mozaik felületéről szekundérelek- 55-trónok szabadulnak fel, amelyek a mozaik felülete mentén nincsenek egyenletesen elosztva, és — minthogy a . mozaikot alkotó összes részecskék a jelanódával kapaeitív kapcsolatban Vannak, •— a 60 kívánt képimpulzusok átvitelével együtt a nem egyenletesen elosztott szekúndérelektr ónoknak megfelelő villamos.' inrpulzusdk is átvivődnek. Az ilyen csövek használatánál bizonyos 65 esetekben kívánatos, hogy a 'mözaikelektródára két vagy több optikai képet vetítsünk oly célból, hogy elmosódó ábrázolásokat vagy háttórhatásokat, mint pl. különböző alakú kereteket vagy hirdetési 70 anyagot állítsunk elő. Két vagy több , optikai kép vetítése a gyakorlatban nehéz, minthogy ehhez a képet fókuszbagyüjtő eszközöknek különböző állásokban való