123161. lajstromszámú szabadalom • Beállítható tüsökrúdvezetékek tolópadokhoz
Megjelent 1940. évi február hó 15-én, MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123161. SZÁM. Xll/e. OSZTÁLY. — M. 11827. ALAPSZÁM. Beállítható tüsökrúd-vezetékek tolópadokhoz. Mannesmaniirö hren-Werke, Düsseldorf. A bejelentés napja 1939. évi május hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1938. évi május hó 2-ika. Tolópadoknál a száir-rudat s a tüsköt vagy tövist úgy; kell vezetni, hogy azok ki ne hajoljanak a cső átlökésónél a, húzógyűrűkön át. Vezetékül már ajánlottak 5 szilárdan elrendezett csészéket vagy görH gőket. Ez esetben a hajtófogasrúd úgy van a szár-rúdhoz képest elrendezve és vele összekötve, hogy a helytálló vezetőelemek mellett akadálytalanul elhalad-10 hasson. Ismeretesek olyan vezetőelemek is, amelyek pl. kilendítéssel tesziki szabaddá a fogasrúd pályáját. Mindkét fajta vezetésnél olyan az elrendezés, hogy a vezetőelemek egy része visszavonható, 15 hogy új tüsköt lehessen a vezetékek közé fektetni. Valamennyi eddig ismert vezeték-elrendezésnél figyelmen kívül maradt, hogy a tolópadot könnyen és kényelmesen lehes-20 «en más csőátmérőre átállítani. A szárrúdnak és tüsöknek más átmérőjűre való kiváltásánál a vezet őelemebet is ki kell cserélni. Ez nagyon körülményes, költsék ges, időrabló és a termelési idő hosszú 25 megszakítását igényíi. Ezenkívül nagyszámú, különböző méretű vezetőelemet kell készseniétben tartani, aimi szintén nagy tőkebefektetéssel jár. Az, ismert berendezések hátrányait a 30 találmány szerint úgy kerüljük el, hogy két sor felső, a hajtófogasrúd mozgási pályáján kívül fekvő vezetőeleimet, kétkarú emelők alakjaiban és egy sor alsó vezetőielemet kettős kúpalakú görgők alak-35 jában rendezünk el s emellett tetszőleges átmérőjű szár-rudak és tüskök felvételére az egyes elemek ezekhez képest radiálisán beállíthatók és az egyes sorok összes elemei részére közös beállító eszköz van elrendezve. 40 A találmány szerinti 'elrendezést a mellékelt rajz három ábráján látjuk. Az (a) fogasrúd alsó részén a (b) szártartót hordja, amelyben a <(c) szár-rúd vége meg van erősítve. A i(e) szár-rúd a tö kettőskúp-felületű (d) görgőkön fekszik fel, melyek azt két-két kerületi helyen támasztják alá és egy (e) támasztótiesten vannak ágyazva. A szár-rúd felső felületén kétkarú <g) emelők végein <f) vezető- 50 darabok vannak —• a (b) szár-tartó útját magnk között szabadom hagyva — elrendezve. Vékonyabb szár-rúd vezetéséhez a •(d) görgők, mint a 3. ábra mutatja, felemelkednek és az (f) vezetődarahok le- 55 sülyednek. A (d) görgők emelését a (h) ékes-léc 'beállításával érjük el, ami a hosszirányú mozgás ellen biztosított ós csak függélyes irányban mozgatható •(©) támasztótest felemelkedését eredményezi. 60 Az (f) vezetődarabok lesülyesztóséhez az egymással összekötött (i) ékesléceket állítjuk el, imiáltal az egyik karjukkal az ékeslécre támaszkodó kétkarú '(g) emelők a (k) f orgáspont körül kilendülnek. $$ A szár-rúd kiváltásához és új tüsök behelyezéséhez a kétkarú (g) emelőkkel összekötött '(f) vezetődaraibokat oldal•irányú kihúzással eltávolítjuk a szárrúdtól és, a tüsöktől. A kihúzáshoz a két- 70 kani (g) eimelő forgáspontja egy-egy tolattyún van elrendezve. A tolattyúkat
