123124. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szterincsoport-jellegű tetraciklusos származékok előállítására

123124. való újbóli átkristályosítéssal kapott sav kristályai 88 C°-on olvadtak. Koncentráít kénsavban vörös szinezcdéssel oldódik; az ekkor képződött kondenzálási terrné-5 ket vízzel kicsapjuk, melynek az olvadás­pontja 198 C° és valószínű képlete: CH, =0 H8 CO A fentebb említett savnak diazometán­nal kapott meíilészterét a következő 10 módon is kezelhetjük: í Az. észter 0.6 g-ját 2.5 cm3 jégecetben oldjuk és az oldatot 5 cm3 jégecet és 5 cm 3 tömény kénsav keverékével 10 C°-on % óráig keverjük. A keveréket jeges víz-15 zel hígítjuk és a reakciós terméket éterrel kivonatoljuk. Az éteres oldatot semleges kémhatásig mossuk, az étert elgőzölög­tetjük és a maradékot benzinbőlés higí­.. tott acetonból át kristályosítjuk, így a 20 2-metil-7-metoxi-3.4-dihidrcfenantrén-l­propionsavmetilésztert 137 C° olvadás­pontú csillogó lapocskák alakjában kap­juk, melynek következő a képlete: -CH8 -CH2 .CH 2 .COOCH 3 25 Ennek az észternek 0.25 g-nyi mennyi­ségét 10 cm3 metanolban 10 cm 3 vízben qldqtt 0.5 g báriumhidroxiddal 30 percig forraljuk. A báriumsó gyorsan elkülönül. Leszívafjuk, az alkalikus reakció eltüné-30 séig vízzel és azután forró alkohollal mos­suk. 0.1 g báriumsót 5 cm3 széndiszulfid­ban 0.2 g foszforpentakloriddal kezeljük. A báriumsó ekkor gyorsan feloldódik, 35 csupán kismennyiségű Zselatinszerű szer­vetlen báriumsó marad oldatlanul. Az oldató! s/íírjük, 10 cm3 széndiszulfiddal <? higít j uk és 2 cin3 széiidiszulf idban elosztott 2 cm3 óntetrakloriddal kezeljük. 3 óráig 20 C°-on való állás után az oldatot só- 4(j savval elbontjuk és éterrel kivonatoljuk. A maradékot metanolban kétszer át­kristályosítva vékony sárga kristályokat kapunk, melynek szerkezete a fentebb megadott képletű ketonok egyikének 4f| felel meg, azonban 7-helyzetben metoxi­csoportot tartalmaz. 168—170 C°-on ol­vad. A dinitrofenilhidrazinnal sötétvörös majdnem fekete pelyheket képez. Ha a metoxicsoportból a metilgyököt egyenlő 5(] rész jégecet és 1.7 fajsúlyú brómhidrogén keverékkel való hevítéssel lehasítjuk, a kapott termék már néhány gammányi csekély mennyiségben ösztronhatást mutat. hl Ha a y-(6-metoxi-naftil-l)-vajsav-klo­ridból indulunk ki, a fent leírt módhoz hasonlóan eljárva, a kapott brómmetil­keton olvadáspontja 65 C°, és ebből malonsavészterrel való kondenzálás, el- 6C szappanosítás és karboxilgyök lehasítása után kapott ketonsav pedig .'88 C°-on olvad. Ez utóbbiból a kondenzálási ter­méket a fent leírt eljáráshoz hasonlóan kaphatjuk. 6í Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás kondenzálási termékek elő­állítására, melyre jellemző, hogy y­(naftil-l)-vajsav-halogenidra vagy an­nak helyettesített termékére diaZo- 7( metánt hagyunk behatni, a képződött diazoketonban a (CH=N2 ) csoportot halogénhidrogén behatására (CH2 )­halogéncsoporttá alakítjuk át, a ka­pott halogénvegyületet maionészter, 7í ciánecetsav vagy acetecetészter fém­vegyületével kondenzáljuk és a kapott észtervegyületet, esetleg előzetes el­szappanosítás és esetleges újbóli ész­terezés után gyűrüképzésnek vetjük 8( alá. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy kiindulási anyagként y-(6-al-

Next

/
Thumbnails
Contents