123116. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyértékű benzin- és dieselmotorthajtó anyagok előállítására
2 133116. kotja. A kogazinban oldott kátrányrészlet legnagyobb részben a hidrogénben dúsabb, nem aromás szénhidrogénekből áll, míg a kiváltott nehéz kátrányolaj réteg főö képen a hidrogénszegény, aromás és aszfaltszerű anyagokat tartalmazza, így pl. a kátránytartalmazita, kereken 43o/o-nyi savanyú olajokból 80.5o/o-ot találhatunk a nehéz kátrányrétegben, és csak 19.5o/0-ot íO a kqgazinoldatban; molekulasúly-szerinti elkülönítés is ment végbe, minthogy a kogazinoldat főképen az alacsony molekulasúlyú fenolokat tartalmazza, míg a nehezebb rétegben a magasabb forrpontúak 15 foglaltak helyet, A kogazinréteg meglehetősen tiszta és világos színű és azt már mint olyat is közvetlenül felhasználhatjuk diaselolajként. A gázfázisban foganatosított enyhe hid-SO rogénezéssel, melyet helytállóan elrendezett kénálló katalizátorok alkalmazása mellet 420—440 C°-on és pl. 200—300 atm. nyomáson foganatosíthatunk, a dermedáispontot, a raktárállóságot és a színt még 25 megjavítjuk, egyidejűleg pedig a fenolokat is benzolszénhidrogénekké hidrogénezzük; ezeket a benzinnel együtt 200 C°-dg ledesztilláljuk, miáltal egyrészt a dieselolaj gyuhajlamosiságát megjavítjuk és 30 másrészt kopogásmentes benzint kapunk. A nehéz kátrányréteget folyékony fázisban finoman elosztott molibdén- vagy ónkatalizátorok jelenlétében 450—500 0° hőmérsékleten és adott esetben nagyobb nyo-85 mások alkalmazásával, mint a gázfázisban, benzinné és középolajjá hidrogénezzük, míg a nehézolaj részletet ismert módon megint visszavezetjük. A kapott középolaj valamivel hidrqgénszegényebb, mint a koga-40 zinrétegben kapott középolaj és gázfázisban való továbbhidrogénezéssel ugyancsak kopogástálló benzint ad, éppen olyan jól eljárhatunk azonban úgy is, hogy azt dieselolajként a gázfázisban kapott dieselolajhoz 45 keverjük, minthogy ennek gyuhajlamossága nagyobb, mint a manapság használt gázolajoké és ezenkívül a kogazinmenynyiség megváltoztatásával beállítható. Az előző példában a gázfázisban való 50 hidrogénezésnél a kogazin-kátrányolaj-olr datból kb. 8—120/0 70 fölötti oktánszámú benzint kapunk; a maradék nagyérbékű dieselmotorolaj; a gázképződés igen csekélyfokú. A nehéz kátránymaradék folyé-65 kony fázisban történő hidrogénezése 5— lOo/o-os gázképződés mellett aszerint, hogy milyen hőmérsékletet alkalmaztunk, 18— 30o/o benzint eredményez, mélynek oktánszáma 78-ig terjed; a maradék lepárlási olaj, amely kereken 60—70o/0 -át teszi a fel- 60 dolgozott nehéz kátránynak, a gázfázisban történő benzinné való átalakításakor 66 és 70 közötti aktánszámú benzint eredményez. A benzinek összekeverése útján tehát a feldolgozott kátrányból közvetlenül 26—40°/o 65 benzint kapunk, 70 és 75 közötti oktánszámmal, míg a maradék, a gázt leszámítva, dieselhajtóanyaggá alakult átj melynek ceténszáma a gázolajok átlagos oeténszáma fölölti. Ha a folyékony fázisban 70 kapott középolajat szintén benzinné alakítjuk át, úgy a dieselolajmennyiség abenzin javára csökken, mimellett ez esetben a benzin oktánszáma kb. 70 körül van. Ha a kátrányt először lepároljuk és a 75 párlatot kogazinnal együtt a gázfázisbao. benzinre dolgozzuk fel, úgy kevéssé kopogástálló benzineket kapunk kb. 40 és 48 közötti oktánszámmal; a lepárlási maradék hidrogéniezésekor kapott benzinnek is 80 csak 58—66 az oktánszáma, szemben a 70—78-as oktánszámmal, melyet a kicsapással elkülönített nehéz kátrányrészlet hidrogénezésénél érünk el, A kapott középolajokat alkalmazhatjuk ugyan dieselolaj- 85 ként, azonban ezek gyuhajlama kb. 5—10 ponttal a találmány szerinti eljárással előállított dieselolajok oeténszáma alatt fekszik, minthogy az ismeretes munkamódnál az aromás és paraffines szénhidrogének 90 'elkülönített feldolgozása nem lehetséges. A találmány szerinti munkamóddal különösen kő- és barnaszénből származó generátor és alacsony hőfokú lepárlási kátrányokat dolgozhatunk fel, azonban az ma- 95 mas hőmérsékletű lepárlási ós leszívatási (a kokszrétegből leszívott, csak csekély mértékű bomlást szenvedett) kátrányok feldolgozására is alkalmas. A legjobb minőségű benzinben és dieselolajban elért lOG hozadék természetesen a felhasznált kátrányok összetétele szerint változó; így aromás vegyületekben dús magashőmérsékletű lepárlási kátrányok mindig kevesebb dieselólajat adniak, mint pl. paraffindúr 105 sabb barnaszéngenerátorkátrányok; azonban a magas hőmérsékletű lepárlási kátrányok feldolgozásánál is a dieselolajban kapott hozadék minidig magasabb, mint ha például ismert módon a kátrányt először no desztillálnók és azután kevernők a kapott frakciókat kogazinnal; ugyancsák lényegesen jobb az ismertetett módon kapott és enyhén hidrogénezett kogazinoldat raktárállósága is« További előnye a fent ismerte- 115 tett találmány szerinti munkamódnak, hogy a víz leválasztása a kátrányokból sokkal kedvezőbb; számos kátrányt csak nyomás
