123105. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gáznemű szénhidrogének kezelésére, folyékony motortüzelőanyagokká való átalakításuk céljából
2 123105. polimemzálócsoportból a (17) vezetékien át kilépő áramát a (18) vezeték útján teljes egészében az első. polimerizálóesoport (4) kimeneti vezetékéhez vezethetjük' vissza 5 és azután a (6) frakeionálőtoronyban kezelhetjük, hogy azután azok a második polimerizáláson mégegyszer átmenjenek. A bemutatott szelepelrendezés azt is lehetővé teszi, hogy a második polimjerizáló-10 fokozatból kilépő összes termékek a (19) hevítőn vagy hűtőin menjenek keresztül, ahonnan az áram a (20) frákcionálótö^ ronyba lép. Előnyösen a (17) vezetéken átmenő áramot két részre osztjuk úgy, 15 hogy annak egy részét mint visszafolyási terméket a (18) vezetékbe engedjük belépni, maradékrészét pedig a (20) frakcionálótoronyba vezetjük. A folyékony polimerek a (20) toronyból a (21) vezetékű kem át lépnek ki, mimellett azoknak a folyamatba gőzalakban való visszavezetését a (21) vezetékből kiinduló és a (8) elágazáshoz hasonló (22) elágazáson át eszközölhetjük. A (20) torony tetején össize-25 gyűlő gáznemű termékek a (23) vezetéken át távoznak és ezek egy része a (24) kondenzátorba, innen pedig a tetején szelepes (26) vezetékkel ellátott (25) elkülönítőbe jut. A (25) elkülönítő fenekérő] ia vissza-30 folyási folyadékot szivattyúval elszivatjuk és a (27) vezetéken át a (20) frakcionálótoronyba visszavezetjük. A gáznemű maradék, amely gyakorlatilag az összes telítetlen alkatrészektől mentes, a (25) 35 elkülönítő tetején távozik és a (11) elkülönítőből a (12) vezetéken át jövő gázokhoz csatlakozhat. Az összesi gáznemű termékek a (28) vezetéken át szivattyú segítségével a (29) hőkieserélőbe szoríthatók, 40 ahonnan azok a (30) heivítőbe áramlanak és annak végén dehidrogénezésre alkalmas állapotba jutnak. A dehidrogénezés a (31) készülékcsoportban megy végbe, ahol a telített szénhidrogének legalább rész.45 ben telítetlenekké alakulnák át. A dehidrogénező csoportba bevitt termékekhez a (28) vezetékben járulékosan hozzáadhatunk olyan szénhidrogéneket, amelyek telítetlen alkatrészekben szegé'50 nyék; ezek bevezetését (la)-nál jeleztük. A dehidrogénezést természetesen egy vagy több átalakítóosoportban végezhetjük. A (31) csoportból kilépő termékek a (32) vezetéken át a (29) hőkieserélőbe jut-55 nak vissza, ahonnan a (33) hűtőkondenzátorba lépnek. Innen azokat a (34) szivattyú elszívja és nyomás alatt a (35) hűtőbe vagy kondenzátorba szorítja, ahonnan azok a (36) elkülönítőbe jutnak. A hidrogén és a többi könnyű gáz ez elkülö- 60 nítő tetején a (37) vezetéken át távozik és motorhajtóanyagként vagy más célra a használati helyre vezethető. A telítetlen alkatrészéket tartalmazó folyékony rész a (38) vezetéken át az (1) tápvezetékbe jut 65 vissza és ott a körfolyamba bevitt friss termékekhez csatlakozik. Ha a friss termékeiket lényegileg telített szénhidrogének alkotják, ami pl. a természetes gázoknál forog fenn, a körfolyamba való bevezetés 70 célszerűen az (la) vezetéken át történik, mimellett a telítetlen alkatrészek polimerizálása mindenkor a leírt két fokozatba megy végbe. A körfolyamba visszavitt termékek 75 mennyiségének ós az első (6) frákcioinálótoronyba vitt friss töltet mennyiségéniek aránya célszerűen 0,5:1 és 5:1 között változhat. A szokásos arány kb. l'A:l. A második polimerizál ásból jövő gáz- 80 nemű termékeknek és az (la)-nál bevezetett friss anyagnak dehidrogénezése, telítetlen alkatrészek előállítása céljából, tetszésszerinti módon, akár termikusan, akár katalitosan végezhető. 85 A gyakorlatban a két (első és második) polimerizálácsoportban ugyanazokat a viszonyokat tarthatjuk fenn. pl. 80—150 C° hőmérsékletet és 31 kg/cm2 nyomást. Bizonyos esetekben azonban a kezelés szem- 90 pontjából előnyös, hogy a két polimerizálásnál különböző viszonyokat tartsunk fenn, pl. az első polimerizálásánál 110 0° hőmérsékletet és 28 kg/em2 nyomást, a második polimerizál ásnál pedig 135 C° hő- 95 mérsékletet ós 35 kg/cm2 nyomást, mimellett a visszafolyási arány a második polimerizálásínál 2:1. Láthatjuk, hogy az 1. ábrán bemutatott, fentleírt teljes berendezés lehetővé teszi, 100 hogy gázoknak folyékony fázisban és alacsony hőmérsékleten való polimeriaáiását —• ami a törzsszabadalom szerinti eljárás fő jellemzőit alkotja—a legkedvezőbb viszonyok között foganatosítsuk. 105 A berendezés különösen lehetővé teszi a kezelt gázoknak a lehető legjobb viszonyok közötti maximális kihasználását tekintettel arra, hogy a polimerizálási fokozatokból jövő gázokat a folyamatba úgy 110 vezetjük vissza, hogy e gázokból a telített alkatrészeket eltávolítjuk és a folyamatba csak telítetlen alkatrészek jutnak vissza. Továbbá a friss töltet bevezetése, amely részben vagy egészben akár az (1) vezeté- 115 ken, akár az (la) vezetéketa át történne-
