123093. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szakítózárak előállítására

Megjelent 1940. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123093. SZÁM. I/I. OSZTÁLY. — P. 9364. ALAPSZÁM. Berendezés szakitózárak előállítására. Püschiier Gyula kereskedő, Tyssa über Bodenbach és Pftschner József kereskedő, Tyssa über Bodenbach. A bejelentés napja 1939. évi február hó 16-ika. Csehszlovákiai elsőbbsége 1938. évi február hó 17-ike. A. találmány berendezés szakítózárak előállítására, melynél a készlettartányban rendezetlenül elhelyezett zárótagokat dolgozunk fel. Aa effajta ismert berendezés •"> seknél a készlettartályt rendszerint lényegében vízszintes tengely körül forgó dobként alakítják ki és a kerületén kimetszésekkel látják el, melyeken át a zárótagok egyenként és meghatározott helyzetben 10 beállítva a készlettartályt elhagyhatják. A készlettartályból egyenként kieső zárótagok vezetővályúba jutnak, amelyben egymiásra torlódva rendeződnek és amely azokat a további feldolgozási helyhez ifi vezeti. Mivel a készlettartály a zárótagokat nem szabályosan adja le, a zárótagoknak a szalagra való ráhelyezése és rászorítása viszont egyenletesen megy végibe, e vezetőyályút aránylag hosszúra kell 20 méretezni, hogy abban a kiegyenlítés végett elegendő zárótagkészlet álljon rendelkezésre. A vezetővályút akként alakítják ki, hogy az a zárótagokat lefelé való csúszásnál jól vezesse. Ennek folytán 25 azonban a zárótagok és a vezetővályú között aránylag nagy súrlódás lép fel, úgyhogy a zárótagok szállítása gyakran megakad. Evégett ütögetőberendezéseket alkalmaznak, amelyek a szállítóvályút 30 ütögetik és tigy rázzák, hogy a zárótagok az akadályokat legyőzik. Az ütögetőberendezések azonban zavaró zajt okoznak. A találmány értelmében a szakítózárak előállítására való berendezéseket akként 85 alakítjuk ki, hogy az ütöigetőberendezósit kiküszöbölhetjük. A találmány újdonsága abban áll, hogy a záró-tagok a készlettartályból egészen rövid vezetődarabon át lényegileg vízszintesen elrendezett csatornába jutnak, melynek oldailfalait egy- to részt helytálló gyűrű és másrészt a gyűrűn belül elrendezett forgótáresa kerülete alkotja, amely utóbbinak a szélére a zárótagok kapocsnyúlványaikkal felfüggesztődnek, mimellett a csatorna helytálló *5 fala egyik helyén akként van rugózóan kialakítva, hogy fel- és lemozgatható nyomótag az alája jutó zárótagot a hasiíékban lefelé az alatta lévő szakítóziáirszalagra rányomhatja. Eöviddel e hely 50 előtt a csatornát vezetősín fedi, amely a zárótagokat lenyomja, úgyhogy a forigótárcsával szállított egymás után következő zárótagok, az egymásra gyakorolt nyomás folytán a csatornából felfelé nem nyomódhatnak ki. Ha a csatornába túlsók zárótag jut, a fölösleg a fedősín elején a csatornából kiszorul és alul elhelyezett tartályba esik. A fölös zárótagok ikinyomása mechanikusan, a szállított zárótagok egymásra ígyakorolt nyomása folytán, önmagától következik be, mert amíg a zárótagok szárai szétállnak, ismeretesen ferde oldalélük van, úgyhogy a fölös zárótagok, csupán az ékhatás folytán is, 65 kinyomódnak. A rajz a találmány szerinti berendezés kiviteli példáját szemlélteti, és pedig az 1. ábra oldalnézetben, részben metszetben, a 2. ábra felülnézetben, a 3. ábra pedig a sajtolókölyü és nyomótag hajtását szemlélteti nézetben. A lábakon álló (1) munkaasztalon (2) 5 60 0