123088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényképészeti emulziók előállítására
123088. 5 lyásolására alkalmazandó, fent említett intézkedéseket oly hordozó kolloid esetére, amely az eddigi felfogás szerint e célra alkalmatlan, a példáiban acetilcelluö lózát vettünk fel, amelynek hordozóképessége halogénezüsthöz tudvalevően nem elegendő. (Lásd TTllmann „Enziyklopedie der technischen Chemie", I. kötet, 138. oldal. 6. bekezdés). • 0 A 2.110,491. számú amerikai szabadalmi leiírjás fényérzékeny emulziók előállítására való oly eljárást ismertet, amelyben messzemenően hidrolizált acetilcellulózát alkalmaznak. Ezen acetilcellulóza ré-15 szeoskéinek negatív töltése van. Az ott az 1—3. példákban leírt, halogénezüst előállításánál alkalmazandó intézkedések azonban nem azonosak a találmányunk szerint szükséges intézkedésekkel. 50 A fentidézett közlemény 2. és 3. példái szerint halogénsót fölös mennyiségben alkalmaznak, úgy hogy negatív töltésű halogénezüst keletkezik, melynek töltése tehát azonos, mint a hordozó kolloid töltése. lő Ezzel &z eljárással tehát védőkolloidtypusú emulziókat kapunk, ellentétben a találmány szeriinti eljárással előállított emulzióval, amelynél a hordozó kolloid is a halogénezüst töltései ellentétes értel-H0 müek. A közlemény 1. példájában ugyan az ezüstsó mennyisége nagyobb a sztöhiometrikus mennyiségnél, azonban a reagensek ott leírt keverési egymásutánja — először a halogénsó és azután a 35 fölös mennyiségű ezüstsó — annak következtében, hogy az ezüstsó csak a reakció vége felé van fölös mennyiségben, azt okozza, hogy a halogénezüst ismét negatív, tehát a hordozó kolloiddal azonos töl*D tésű. Ennél az eljárásnál is tehát véiőkolloid-tipusú emulziót kapunk. A találmány szerinti eljárás részletei az alábbi példából tűnnek ki: 100 g 54% ecetsavtartalomnak megfelelő *5 acetilgyöktartalmú acetilcellulózát 800 cm3 acetonban oldunk, az oldathoz 300 cm3 vizet adunk és az egészhez keverés közben 30 cm' 10 x normíáil alkalilűgot folyatunk, a lúg eoetsavcsoportokat hasít le 50 és ezzel az addig észterezett OH-csoportokat szabaddá teszi. Ilymódon körülbelül 36% ecetsavtartalomnak megfelélő acetilgyököt tartalmazó acetilcellulózát kapunk, amelynek részecskéi a növelt 55 számú OH-csoport következtében erősen negatív töltésüek; e töltés ezenkívül további OH-csoportoknak az alkalikus kezelés közben való adszorpciója következtében még fokozott. Az elszappanosítás közben keletkezett tJO alkaliaeetát a lebontó oldatból kicsapott aoetiloeilulózapelyhékből vagy egyéb csapadékból önmagáiban ismert módon dialízissel vagy mosással könnyen távolítható el. Az alkaliaeetát a további feldolgozás- 65 nál általában nem okoz zavart, ha az ; adott esetben 00 g ammonnitrát hozzáadásával, vagy gyengén savanyú ezüstnitrátoldatokkal, vagy más hasonló rendszabályokkal ezüstacetát képződését megakadá- 70 lyozzuk. Ehhez a lebontó oldathoz, illetőleg a mosott és újból oldott acetilcellulózához 750 cm3 vízben 250 g ezüstnitrfátot tartalmazó ezüstnitrátoldat 92 cm3 mennyiségét 75 adjuk. Brómkálioldat ekvivalens mennyisége helyett, amely 750 cm3 vízben 175 g brómkálit tartalmazó oldat 92 cm3 menynyisége volna, csak 90 cm3 -t veszünk és ezt a célnak megfelelően, az acetilcellu- 80 lóza kicsapódásának megakadályozása végett, 200 cm3 acetonnal hígítjuk. Ezután, sötétben, a brómsó-acetonoldatot vékony sugárban, keverés közben, az ezüstsó-acétilcellulóza keverékbe folyatjuk, miáltal 85 szemcsementes, állóképes, nem ülepedő emulziót kapunk, mely további intézkedések, mint érlelés, mosás, stb. nélkül tetszőleges hordozória, például üvegre, filmre, papirosra, stb, önthető, vagy abból hordozó 9Q nélküli fólia készíthető. Az anyag érzékenysége megfelel a normális pozitív anyag érzékenységének. Szabadalmi igéntj/pemtok: 1 Eljárás fényképészeti emulziók előáDí- 95 tására, melyre jellemző, hogy horjdozó kolloidokhoz, például cellulózaszármazékokhoz, polimerizálással és kondenzálá&sal kapott műanyagokhoz, vagy ilyen anyagokat tartalmazó keverékek- 10 ° hez a hordozó kolloid részecskéinek töltésével ellentétes töltésű részecskékből álló kolloidális halogénezüstöt viszünk be, vagy abban ily halogénezüstöt állítunk elő, mimellett a hordozó kolloid 105 töltésének egy részét mint nullától eltérő értékű niaradéktöltóst tartjuk fenn 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, ho^y 110 a halogénezüst képzéséhez szükséges összetevőket úgy adagoljuk, hogy negatív töltésű részecskékből álló hordozó
