123088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényképészeti emulziók előállítására

Megjelent 1940. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI W^Hft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123088. SZÁM. IX/F. OSZTÁLY. — L. 7713. ALAPSZÁM. Eljárás fényképészeti emulziók előállítására. Dr. Ing*. Lierg Friedrich mérnök, Berlin-Zehlendorf és Czeija Oskár vezérigazgató, Wien. A bejelentés napja 1938. évi november hó 8-ika. Fényképészeti emulziók előállításánál halogénezüstöt vódőkolloidban szuszpen­dálnak. Evégből a halogénsókat és az ezüstsót a védőkolloidban reagáltatják. 5 miáltal nagymértékben diszpergálí halo­génezüst keletkezik. Ilyen védőkolloidos halogénezüst emulziók e finom szemcsés, általában szemesementesnek nevezett for­mában igen kevéssé fényérzékenyek és 10 azokat ismert módon érlelni kell. Az érlelt és ezután már pényegesen fényérzéke­nyebb emulziók a halogénezüstöt többé­kevésbibó nagy szemicsék alakjában tartal­mazzák, amelyeket a védőkolloid lebegő 15 állapotban tart. A (fényérzékenység ós a szemcsenagyság egymással összefüggő té­nyezők. Igen érzékeny negatívemulziók szemcsézete durvább, kevésbé érzékeny negatív emulziók szemcsézete finomabb le-20 het. Sok kísérlet történt a sokféle célból nem kívánatos durva szemcsézet csökken­tésére és kiküszöbölésére, azonban csak az utóbbi években sikerült finomabb szem­csézetű és egyben nagyobb érzékenységű 25 emulziók előállítása. A találmány oly eljárás fényképészeti emulziók előállítására, amelynél halogén­ezüstöt oly módon viszünk be folyékony hordozó kolloidokba, hogy szemcsementes, 30 az előhívást jól álló, érlelési és mosási el­járások nélkül önthető emulziókat ka­\, punk. Ismeretes!, hogy két kolloid keverésekor azok részecskéinek töltése szerint más és 35 mjás hatás létesül. í. Ha a kolloidrészecskék töltése azonos értelmű, akkor rendszerint „védő hatás" létesül, úgy hogy az állókonyabb kolloid a másodikat koaguláló elektrolitekkei, üle* pedéssel és más hatásokkal szemiben állán- 40 dósítja. Feltehető, hogy az azonos értelmű töltések hatásai összeadódnak és ennek tu­lajdonítható a nagyobb stabilitás. Emel­lett a védő és a védett kolloid közötti kö­tés igen laza, úgyhogy például melegben 45 való hosszabb digerálás mellett, a védőha. tás dacára, a részecskék összeállnak és végül leülepednek. 2. Ellentétes értelmű töltésekkel rendel­kező kolloidok egymást rendszerint köl- 50 csönösen kicsapják, mert a részecskék töl­tése, amely a stabilizáló erőt alkotja sem­legeítés következtében megszűnik. Két ily módon kicsapott kolloid egymással igen tartósan kapcsoltnak látszik és azok 55 fizikai behatásokkal rendszerint nem kü­löníthetők el egymástól. Ez |a kicsapás azonban csak meghatározott kölcsönös mennyiségi és töltési viszonyok mellett jön létre, ha a két töltés egymást nullára, 60 vagy kevéssel a nulla érték fölötti, vagy alatti töltésórtékre egyenlíti ki, úgy hogy a rendszer már nenl stabil és pelyhesen kiválik. Ha azonban az egyik kolloid mennyiségileg, vagy a töltés erőssége 65 szempontjából túlsúlyban van, iákkor ma­rad olyan töltésmaradék, amely a stabili­táshoz elegendő. A két kolloid közötti kö­tés ebben az esetben is igen erős, úgy hogy például melegkezelés rendszerint nem jár 70 a részecskék nagyságának növekedésével. Az eddig szokásos fényképészeti emul­ziók az 1. alatti módon, mint úgynevezett védőkoloidok vannak felépítve. A bróm-

Next

/
Thumbnails
Contents