123077. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektronáramok erősítésére
2 123077. a primérelektronokat (s) a szekunderelektronokat, (m) a tömör réteget és (e) a szekundéremissziójú réteget jelenti. Ismeretes továbbá, hogy fóliáknak szekun-5 dérsugárzóként való használatánál a primérelektronok (v0) sebességét akként választják, hogy a fóliák vastagsága mintegy e sebességhez tartozó határvastagságnak felel meg (vagyis a fenti 10 egyenlet értelmében oly (d) vastagság, melynél v=0), tehát 10-6 cm vastagságú ezüstfolia alkalmazásánál 1200 volt gyorsítási feszültséget használnak. Ekkor a folia hátoldalán (ahogy e leírásban a 15 primérelektronok kilépési oldalát nevezzük) kiváltott szekundérelektronokat használjuk fel. A szekundéremisszió növelésére e fóliák hátlapját megfelelő rétegekkel láthatjuk el. Ilyen elrendezést % mutat a 2. ábra, melynél (f) a fóliát jelöli, a többi betű jelentése azonos mint az 1. ábrán. A találmány értelmében elektronáramoknak szekundérelektronemisszióval íh való erősítésére több eljárást használunk, melyek azon a felismerésen alapulnak, hogy a leglassúbb elektronoknak nagyfokú az áthatoló képességük. A találmány értelmében az egyik elj arás HO abban van, hogy emissziót növelő rétegekkel pl. Cs20-Cs réteggel ellátott fóliáknál a fóliának az emissziós réteggel befedett részét hátsó oldalként használjuk és az elülső oldalon kilépő szekundér-Sr > elektronokat hasznosítjuk (lásd 3. ábrát). A találmány értelmében továbbá az effajta fóliáknál a fóliáknak az emisszióréteggel fedett részét elülső oldalként használjuk és a hátsó részükön kilépő 40 szekundérelektronokat hasznosítjuk (lásd 4. ábrát). Ezenkívül mind a két eljárásnál a folia mindkét oldalán kilépő szekunderelektronokat is felhasználhatjuk. 45 A találmány értelmében végül a primérelektronoknak olyan sebességet is adhatunk, amely lényegesen kisebb, mint az a sebesség, (pl. a sebesség fele), melyhez a használt folia vastagsága a határvastag-50 ságot jelenti és a folia hátlapjáról kilépő szekundérelektronokat használjuk. Ebben az esetben a fóliáknak vagy az elülső vagy a hátsó oldalát lehet emissziósréteggel befödni. 55 Az először említett eljárás, — melyet a 3. ábra kapcsán magyarázunk el, —• azon alapszik, hogy a primérelektronok a fólián át a szekundéremissziós rétegig j útnak és ott szekundérelektronokat válthatnak ki. Míg eddig föltételezték, hogy eo a folia hátsó oldaláról lépnek ki szekundérelektronok, a találmány alapját képező kísérletekből kitűnt, hogy a szekundérelektronok a fólián igen jól áthatolhatnak, mivel a szekundérelektronok 65 energiája épen néhány volt-nyi előnyös körzetben fekszik. Fel kell tételeznünk továbbá, hogy a szekundérelektronkiváltás esetében az emissziót növelő réteg hatása nem, vagy legalábbis nemcsak a 70 kilépőelektronok kilépési munkájának a csökkentésében van, hanem egészen vagy nagyrészt a leválasztási munka (ionizálási feszültség) csökkentésén alapszik. Oly erősítőcsöveknek, melyeknél a sze- 75 kundérelektronok erősítése a 3. ábrán szemléltetett módon történik az az előnye, hogy azt a teret, melyben a primer és szekundérelektronokat felhasználjuk, teljesen mentesen tarthatjuk azoktól az* anyagoktól, melyeket a folia hátlapjára a szekundéremisszió növelése céljából vittünk fel. Ennek az elrendezésnek akkor van különösen nagy jelentősége, ha az említett réteg elpárologtatható anyago- 8& kat, pl. céziumot tartalmaz. Hasonlóképen magyarázhatjuk meg oly csövek működését, amelyek a 4. ábrában feltüntetett második eljáráson alapulnak. A szekundérelektronok a folia y0 elülső részét befedő emissziós rétegben váltódnak ki és a nagy áthatolási képességük folytán a hátoldalon lépnek ki. Ennek az elrendezésnek is lényeges előnyei vannakaz eddigismertekkel szem- '95 ben. Ebben az esetben azt a teret, melyben a primérelektronokat létrehozzuk és felhasználjuk, teljesen elkülöníthetjük attól a tértől, melyben a szekundérelektronokat felhasználtuk. Ez utóbb említett 100 térből ennek folytán azokat az anyagokat teljesen távol tarthatjuk, melyeket a primer izzási, fény- vagy szekundérelektronemisszió létrehozására való rétegek előállítására alkalmazunk. Ezzel kiküsZö- 105 böltük azt a veszélyt, hogy a falakat nemkívánatos módon vezetőanyagok vonják be, ami villamos átütések lehetőségét növeli. További előny abban van, hogy a sze- 110 kundérelektronok kiváltására most már nem kell oly nagy, a folia határvastagságának megfelelő feszültségeket használni, hanem a szekundérelektronok kiváltására való legkedvezőbb feszültsé- 115 gekkel dolgozhatnak. A primérelektronok
