123060. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső

Megjelent 1940. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÍLYI #CÖÄ SZABADALMI BDtŐSÍS SZABADALMI LEÍRÁS 133060. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. — P. 9157. ALAPSZÁM. Katódsugárcső. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég-, Eindhoveii-ben (Németalföld). II. pótszabadalom a 118106. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1937. évi október hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi október hó 23-ika. 118.106. lajstromszámú törzsszabadalmunfc a képátvitelhez való olyan katódsxigárosövet véd, melynél az elektronok felcsapódása következtéiben beálló feilhevü-5 lés vékony fómemyőt világításra késztet. Az ilyen ernyőt a következőkben „izzóernyő", az ilyen ernyővel ellátott katódsugárcsövet pedig „izzóernyős cső" kifejezéssel jelöljük. 10 A jelzett fajtájú csövek hatása egyéb. ként ugyanaz, mint a fluoreszkáló ernyőt tartalmazó katódsugárcsöveké. Az izzóernyős csövekben alkalmas elektrosztatikai, vagy mágneses eltérítő elemek segélyével, 15 akárcsak: a fluoreszkáló ernyőt tartalmazó katódsugárcsövdkben, keskeny, modulált elektronnyalábot mozgathatunk akként, hogy ez, a nyaláb a teljes képfelületet le* tapintsa és az elektronáram modulációja-20 nak megfelelően az izzóernyőn különböző világosságokat hozzon létre. Az izzóernyős csöveik előnye a fluoreszkáló ernyőt tartalmazó katódsugárcsövekhez képest, hogy a kép az izzóerrnyőn elegendő vilá-25 gosságú lehet ahhoz, hogy lencserendszerrel felnagyítva a kép bemutatására való ernyőre vetíthessük. Abban, a rövid időtartamban, melynek folyamán a katódsugárnyalábnak az izzó-30 ernyőn való egyszeri tovamozgásánál a részecskéket a sugarak érik, az anyagnak a szükséges izzási hőmérsékletre kell hevülnie. A lehűlésnek, mely hőkisugárzás révén megy végbe, a másodperc töredék-85 részében, nevezetesen két teljes képletapintás közötti időben kell történnie. Kitűnt, hogy a vlillarmos képátvitelnél előnyös a kis vonalszélessóggel, pl. 0.3 mm vonalszélességgel valót dolgozás. Azt találtuk azonban, hogy az ilyen szélességi 40 elrendezésű letapintási vonalakkal való dolgozásnál az eddig alkalmazott izzóernyők hátrányosak annyiban, hogy nem lehetséges olyan éles kép létesítése, amint azt a letapintási vonalak szélessége meg- 45 engedné. Ez a jelenség az ernyőben végbemenő hővezetésre vezetendő vissza, mely azt eredményezi, hogy a letapintási vonalak ama idő folyamán, amelyben az ernyő 50 hőkisugárzás révén lehűl, iszélesbedilk. Hogy az említett, zavaró „vonalszélesbedés" jelenségét lehetőleg elhárítsuk, a találmány szerint az ernyő vastagságát lehetőleg kicsinyre választjuk. A talál- 55 mány szerinti izzóernyős cső ernyője legfel jieibb 1,2 mikron vastagságú wolfram -fólia. Az ernyő kis vastagsága az ernyő felhevített részeinek gyors lehűlését ereid- 60 ményezi, mert az e részecsíkékben felhalmozódott hőmennyiség egészen kicsiny. Minél gyorsabban hűlnek azonban le a felhevített részecskéik, annál magasabbnak kell e részecskék kezdeti izzási hő- 65 mérsékletének lennie, hoigy elégséges közap03> világosságot kapjunk, mert különben az az időtartam, melynek folyamán látható izzás mutatkoziik, a két letapintás közötti időtartamihoz viszonyítva túlságo- 70 san rövid ahhoz, hoigy a képet még világosan láthassuk. Éppen ezért a lehűlés-