123031. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szálak előállítására tiszta kovasavból, különösen kvarcból

2 183031. munkamenetben el kell még távolítani a szilikátok bázisos alkatrészeiből átalakult termékeket. így pl. a közbenső alkálisziükátszálat gázalakú sósav vagy klór 5 behatása és a konyhasónak utólagos kimosása vagy elpárologtatása útján lehet tiszta kovasavszáilá átalakítani. A kimosás céljaira elsősorban víz, de egyéb olcsó oldószerek, mint pl. hígított 10 szesz is tekintetbe jönnek. Ha nem vizet, hanern egyéb oldószereket használunk, úgy ezek célszerűen visszanyerendők. Ha a szilikátok bázisos alkatrészeinek eltávolítására folyadékfürdőt alkalma-15 zunk, az ú. n. nedvesen, fonó eljárással is lehet dolgozni, vagyis az alkálisxilikátoldatot közvetlenül kicsapó savfürdőben fonni. Ez esetben a közbenső szál már keletkezési állapotban alakul át alkáli-20 szilikátból kovasavszáilá. A szárazon fonó eljárásnál — akár megömlesztett szilikátok, akár szili kát oldat ok esetén, — a bázisos alkatrészek eltávolítása a tulajdonképeni fonási művelethez csatlakozó 25 küiön munkamenetben történik. Hogy a megömlesztett vagy oldalba vitt alkáliszilikátokból, niintfonási anyagból előállított közbenső szálból tiszta kovasavszálat állíthassunk elő, a bázisos 30 alkatrészek tökéletes eltávolítása céljából a kapott közbenső szálnak viszonylag erélyes utókezelésérc van szükség, mimelíett a továbbiakban elsősorban a bázisos alkatrészeknek savoldatok segít-35 ségével történő eltávolításáról lesz szó. Ugyanez áll azonban a találmánynak azon kiviteli módjaira is, amelyeknél savanyú oldatok helyett savanyú sók vagy egyéb, a szilikátok bázisos alkatrészeivei reagáló 40 vegyületek kerülnek felhasználásra. A bázisos alkatrészek eltávolítására szükséges savbehatás mértéke természetesen a szálvastagságtól is függ". Minél vastagabbak a szálak, annál erélyesebb 45 savas kezelésre van szükség, míg különlegesen vékony szálak esetén már vizsonylag enyhébb savhatás is a bázisos alkatrészek tökéletes eltávolítását eredményezi. 50 A három tényező: a sav töménysége, a kezelési hőmérséklet és a kezelési időtartam olykép egészíti ki egymást, hogy e tényezők bármelyikének növelése a másik két tényező egyikének vagy mindkettejé-55 nek csökkentését teszi lehetővé. A bázisos alkatrészeknek a szálakból való eltávolítására 5—50% töménységű sav használata előnvös. mimeUett elsősorban erős ásványi savak, mint a sósav, kénsav, salétromsav jönnek a savkezelés céljaira ^ tekintetbe; a szerves savak közül elsősorban a viszonylag erős savak, mint pl. a hangyasav, oxálsav és ecetsav alkalmasak. Savak vagy savanyú sók vizes oldatai helyett olyan oldatok is alkalmaz- (;-, hatók, melyek ezenkívül még valamely szerves oldószert is tartalmaznak, pl. vizes-alkoholos savoldatok. A savkezelés céljaira rendszerint elégséges a szobahőmérséklet vagy a kissé 70 felemelt hőmérséklet, miniellett a kezelési időtartam elsősorban a szálvastagsághoz igazodik és pl. a perc törtrészétől egészen 15 percig terjedhet. Közepes vastagságú, pl. 10—20 mikron átmérőjű 7"> szál esetén, 30 %-os salétromsavnak szobahőmérsékleten való alkalmazásakor 10 percnyi kezelési időtartam elégséges. A bázisos alkatrészeknek a közbenső szálból való eltávolítása egy gyakorlati «0 jelentőségű kiviteli mód szerint úgy történik, hogy először viszonylag híg savat engedünk a szálra behatni, majd ezt követőleg nagyobb töménységű savoldatokat alkalmazunk; esetleg az egyes H:> eljárási műveletek közé mosást iktatunk be. A gyenge savoldat alkalmazása különösen akkor ajánlatos, ha a nedvesen fonó eljárás szerint dolgozva a szálat savoldatba fonjuk bele. Minthogy tömény- 90 savnak kicsapóf oly adókként való alkalmazása a nedvesen fonó eljárás keretében a szálnak túlságosan gyors megszilárdulására vezetne, híg savoldatnak kicsapófolyadékkénti alkalmazása különösen a 95 nyújtva fonásra való tekintettel célszerű. A bázisos alkatrészek utolsó nyomainak maradéktalan eltávolítása céljából ezután célszerűen töményebb savoldatokkal való utánkezelést alkalmazunk. icc A közbenső szál előállítására mind a szárazon fonó, mind a nedvesen fonó eljárás tekintetbe jöhet. A szárazon fonó eljárásnál a szálat a levegőben fonjuk. A közbenső szálnak az előállítandó kova- xüí savszállá, való átalakítása ezután következik. A nedvesen fonó eljárásnál a közbenső szálat ki csapófürdőben fonjuk, mimellett a közbenső szál részben már a keletkezési állapotban átalakul. Mindkét nfi eljárás egyaránt alkalmazható annál a munkamódnál, amelynél a kiindulási anyag megömlesztett szilikát és annál, amelynél szilikátoldat. A. találmány szerint akár a szárazon, ti£ akár a nedvesen fonó eljárással olyan