123021. lajstromszámú szabadalom • Gázalakú munkaközeggel üzemben tartott erőgéptelep

2 12302JL. 3. ábra szerinti telepnél pedig szén­port vezetünk. Á 4—6. ábra az elégési tér szerkezeti ki­alakítását mutatja. A 5 7. ábrán feltüntetett telep zárt magas­nyomású körfolyamba van osztva, amely­nél a munkaközeg a sűrítő, a hőtárplq egyik része, az erőgép, az elégési tér és á hőtároló másik része között kering. 10 Ebből a körfolyamból a munkaközeg egy része ki lesz választva és egy másik erő­gépben adja le nyomását. A 8. ábra szerinti telepnél a második erő­géphez vehetett munkaközeget a zárt 15 körfolyamból a sűrítő előtt vesszük el. A 9. ábra szerinti telepnél a fűtőgázak­ban a hőtároló elhagyása után még meg­levő hőt gőzelőállításra használjuk k|. A 10. ábrán feltüntetett telepnek két 20 többrészes, különböző hőmérsékletű hő­tárolója van. A 11—15. ábrák a telep részeit, különö­sen a tároló- és tüzelőberendezést, vala­mint a szabályozóberendezést, részlete-25 sen mutatják. Az 1. ábra olyan kiviteli alakot mutat, amelynél tüzelőanyagként égőolajat ége­tünk el a (B) égési kamrában éspedig a (T) turbina fáradt gázaiban, amelyek 30 tiszta levegőből, vagy bizonyos vízgőz­tartalmú levegőből állanak, amint ezt alább még ismertetjük. Az égési kamrá­ban ezen a módon keletkezett elégési gázok az (R) hőtároló egy vagy több 35 párhuzamosan kapcsolt kamráján ára­molnak át. A hőtárolóból való kilépésnél még a gázokban levő hőt ezután á (23) és (11) felületi hőkicserélőkbe, amennyire csak lehetséges, kihasználjuk. 40 A (V) sűrítő által beszívott külső leve­gőt a sűrítő több fokozatban nagyobb nyomásra hozza, mimellett az egyes foko­zatok között, szokásos módon, a (2, 3, 4) felületi hűtők vannak, amelyekben a 45 levegő az előző sűrítési fokozatban fel­vett hőt ismét leadhatja. Az (5) szivattyú a hűtővizet a (2, 3, 4) közbenső hűtőn nyomja át. A felületi hűtőkön át való átfolyásnál felmelegedett víz a (6) veze-50 téken át fent az (S) telítő (7) csörgedez­tető rétegére jut. A telítőbe a sűrített levegő a (V) sűrítő utolsó fokozatából a (8^ vezetéken át lép be, hogy azután a (7) csörgedeztető rétegen alulról felfelé, 55 az alácsörgedező vízzel szemben, át­áramoljon. Eközben a nyomólevegő víz­gőzzel telítődik és egyúttal a vizet le­hűti, amely ilyinódon újból képes a (2, 3^ 4) felületi hűtőkben hőt felvenni. Az (S) telítő beiktatásának az a célja, hogy 60 a (2-, 3, 4) közbenső hűtőkben a levegő­től elvont és a hűtővízre átvitt hőt a telitőben egészben vagy részben ismét a levegőre visszavigyük. A (7) csörgedeztető rétegben elpárol- 65 gott vizet a (9) íjsZószabályozó segítségé­vel pótoljuk. Éz az adalékvíz, amelyet * a (10) vezetéken át vezetünk, először a már említett (11) felületi hőkicserélőn áramlik át, amelyet a hőtárolót elhagyó 70 elégési gázok fűtenek. A vízgőzökkel dúsított levegő, amely az (S) telítőt a (12) vezetéken át el­hagyja, a hőtárolónak az elégési gázok által előbb felfűtött, egy vagy több pár- 75 huzamosan kapcsolt kamráján át halad s azután a (13) vezetéken át magasra hevített állapotban a (T) turbinába áram­lik, ahol kiterjed és a turbina kerekére mechanikai munkát visz át. A például 80 csaknem a külső levegő nyomására csök­kent nyomású és messzemenően lehűlt levegő a (T) turbinát a (14) vezetéken át hagyja el, hogy a fent leírt módon az égési kamrában a legnagyobb hőmér- 85 sékletre hozassék és azután fűtőgázként a hőtároló fütendő kamráiba lépjen be. Az (R) hőtárolónak legalább három egyes kamrája van és magában véve, ismert módon, úgy tartjuk üzemben, hogy a 90 kamrákat időről-időre átkapcsoljuk. Az átkapcsolás oly módon történik, hogy egy időszakra, amelyben a tároló anya­gokat az elégési gázok felfűtik, a fel­melegítendő levegő által történő lehlüés 95 időszaka következik. A megtörtént le­hűlés után az illető tárolókamrát ismét az elégési gázok általi felfűtésre kapcsol­juk át. A telep egyes részeiben pl. a követ- 100 kező nyomások és hőmérsékletek ural­kodhatnak: Felvehetjük pl., hogy a fűtő­gázok hőmérséklete a (B) égési tér el­hagyásakor kb. 900—1000 C° és hogy a gázhőmérséklet az (R) hőtárolón való hő- 105 leadás által kb. 160 C°-ra süllyed, úgy­hogy a gázok a hőtárolóból ezzel a hő­mérséklettel lépnek ki. A friss levegőt a (V) sűrítőben kb. 7 atm. abs.-ra sűrítjük. A sűrített levegő HO hőmérséklete az (R) hőtároló előtt ca 150 C°, a hőtároló mögött pedig 850— 950 C°. A (T) erőgépben a levegő csak­nem 1 atm. ahs.-ra expandál. Az erőgép expanziós fuvokáiban, amelyek a futó- 115 kerék lapátkoszorúja elé vannak kap-

Next

/
Thumbnails
Contents